A japán kormány hétfőn közzétett, második becslésen alapuló adatai szerint április-júniusban 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző három hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 1,3 százalékkal bővült a gazdaság, összhangban az elemzői várakozásokkal.
Az augusztus 8-án nyilvánosságra hozott első becslés jóval kedvezőbb képest festett a japán gazdaságról, abban még 0,4 százalékos negyedéves és 1,8 százalékos éves szintű növekedés szerepelt.
Az adatok lefelé való módosítása alapvetően arra vezethető vissza, hogy a tőkeberuházások a második becslés szerint mindössze 0,2 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest. Elemzők 0,7 százalékot vártak az első becslésben szereplő 1,5 százalékos növekedés után.
A háztartások fogyasztása, amely a GDP nagyjából 60 százalékát teszi ki, 0,6 százalékkal nőtt március-júniusban az első és a második becslés szerint is. A külkereskedelem viszont 0,3 százalékpontot vitt el a gazdasági növekedésből.
A hazai fogyasztást visszavetheti, hogy a tervek szerint október 1-jén 8 százalékról 10 százalékra emelik az általános forgalmi adót.
Kato Izuru, a Totan Research független japán kutatóintézet vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a negyedik negyedévben már csökkenésre válthat a gazdaság. Szerinte, ha a recessziós várakozások felerősödnek, a japán jegybanknak még tovább kell csökkenteni a már így is negatív tartományban tartott irányadó betéti kamatot.
A világgazdaság gyengülése és a kereskedelmi protekcionizmus is veszélyezteti a japán gazdaság növekedését, és növeli a nyomást a japán jegybankra, hogy fogadjon el további gazdaságélénkítő intézkedéseket szeptemberben esedékes ülésén. Kuroda Haruhiko, a központi bank elnöke a múlt héten jelezte, hogy a választási lehetőségek között szerepel a kamatok csökkentése is.