Dmitrij Peszkov a Kyodónak arra a hétfői, tokiói kormányforrásokra hivatkozó jelentésére reagált, amely szerint Abe Sindzó japán kormányfő hajlik arra, hogy ráálljon a békemegállapodásra, ha Tokió visszakap Moszkvától kettőt abból a négy szigetből, amelynek hovatartozását elvitatja. A japán hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az "északi területek" maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától, fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Etorofu és Kunasir pedig - a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93 százalékával - megmaradna orosz kézen.

A Kyodo Abe és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden esedékes moszkvai tárgyalásainak küszöbén tette közzé ezt az értesülést. A japán hírügynökség egyúttal emlékeztetett Putyinnak arra a kijelentésére, amely szerint a két sziget Japánnak való átadása nem jelenti egyúttal a felettük való szuverenitás átengedését is.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a japán hivatali partnerével, Kono Taróval folytatott múlt hétfői moszkvai megbeszélései után közölte, hogy nehéz lesz haladást elérni, ha Japán nem ismeri el a második világháború végeredményét, beleértve a szigetek feletti orosz fennhatóságot. (A jelentés elsiklott Lavrovnak azon kijelentése fölött, amely szerint az érintett területek feletti orosz szuverenitás "nem vita tárgya".)

Peszkov arra a kérdésre, hogy Putyin hogyan reagálna egy olyan japán javaslatra, amely két sziget visszaszolgáltatását szabná a békeszerződés megkötésének feltételéül, kijelentette: "Eddig hivatalosan senki nem javasolt semmit, ezért aligha van helye az alkalmi elmélkedésnek, az nem segíti elő a tárgyalások sikerét."

A békemegállapodás kérdésének megoldását a felek nemzeti érdekeikkel összhangban, azok feladása nélkül fogják keresni. A szóvivő szerint ez hosszú időbe telik majd, de Moszkva arra törekszik, hogy azt lerövidítse. A tárgyalások még csak kezdeti, szakértői szakaszukban tartanak, de már most is megkövetelik Putyin és Abe közvetlen részvételét.

Az Interfax orosz hírügynökség a Mainicsi japán napilapra hivatkozva azt írta, hogy Abe a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozójára szeretné tető alá hozni a békeszerződésről szóló általános megállapodást. Addig pedig legkevesebb még egyszer találkozna Putyinnal, hogy megállapodásra jusson vele az erről, valamint a területi vita rendezéséről szóló keret-megállapodásról.

Abe, mielőtt a naritai reptéren hétfőn felült a Moszkvába tartó gépre, kifejezte reményét, hogy őszinte megbeszéléseket folytat majd Putyinnal, amelyek elő fogják mozdítani a békeszerződésről szóló tárgyalásokat. Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára Tokióban kijelentette: Japán szívós tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy megszülessen a békemegállapodás a területi probléma rendezése után. A tisztségviselő nem kívánta kommentálni a Kyodónak a kétszigetes kompromisszummal kapcsolatos értesülését.

Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója vasárnap este a Rosszija 1 állami tévécsatornán úgy fogalmazott, hogy a tárgyalási folyamatot "megnehezítette", hogy Abe az év elején kijelentette: fontos lenne meggyőzni a déli-kurili orosz lakosságot arról, hogy elfogadja a japán fennhatóság alá való áttérést. A japán kormányfő azt mondta, hogy az érintetteket Tokió nem telepítené ki és a két ország kölcsönösen lemondana a kártérítésről. A nyilatkozatot követően az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai japán nagykövetet.

Putyin és Abe 14-én Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli tagjának - Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai - hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A szigeteket, amelyeket Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját "északi területeinek" tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió.

Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Abe 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket "eladni" vagy "elcserélni".

A két vezető kedden immár 25. alkalommal találkozik majd egymással.