36 ezer pontra emelkedett a japán Nikkei 225 index, és ezzel 1990 eleje óta nem látott értéket ért el. A világon talán nincs is még egy tőzsde, amely ilyen hosszú időt csúcsdöntés nélkül töltött volna, de a japán helyzet speciális.
Japán a második világháború után gyors gazdasági fejlődésnek indult, a nyolcvanas évekre a műszaki cikkeket tekintve a világ gyára lett, egyúttal elnyerte a világ második legnagyobb gazdasága címet is az Egyesült Államok mögött.
A gazdaság azonban túlhevült, hasonlóan, mint most Kína, az ingatlanpiacon buborék keletkezett. A tőzsde száguldott, ahogy ilyen időszakban ez gyakran előfordul, ott is buborék keletkezett, így az 1989 végén beállított közel 39 ezer pontos csúcs akkor rendkívül túlértékelt részvénypiacot jelentett.
Hosszú stagnálás
Mint minden buborék, végül ez is kipukkant, és azóta sem érte el az index ezt az értéket: most azonban van rá esélye. Az, hogy hosszú ideig gyengélkedett a piac, nem volt véletlen: Japán, mint a világ gyára, erős konkurenciát kapott Kína személyében, ahol a munkabérek igen olcsók voltak, így a gyártás egy része átkerült oda.
Azonban a termékek egy részén, amelyekben Japán verhetetlen volt (hang-, és képrögzítő berendezések) túllépett a technikai fejlődés: szerepüket a számítógépek és később az okostelefonok vették át, és ezekben már Japán távolról sem piacvezető.
A japán autók a nyolcvanas években ugyancsak rendkívül divatosak voltak, de a meggazdagodó ország az árelőnyt már nem tudta rajtuk fenntartani, így valamelyest csökkent népszerűségük, bár ez az ágazat, ahol még mindig elég jó részesedéssel rendelkeznek: ezt mutatja, hogy a Toyota a világ legtöbb autót eladó gyártója jelenleg. Összességében az említett okok miatt a japán gazdaság visszaesett, majd hosszú, tulajdonképpen máig tartó stagnálás kezdődött.
Pénznyomtatás, gyenge jen
Ez az, amit jól mutat a részvénypiac több évtizedes gyengélkedése, és az is, hogy Japánt megelőzte Németország a gazdaság nagyságát tekintve, így jelenleg a negyedik gazdaság a második Kína és a harmadik Németország mögött.
Az egy főre jutó japán GDP is elmarad már a legfejlettebb országok szintjétől: körülbelül Spanyolország, Szlovénia és Dél-Korea szintjén van az IMF legfrissebb becslése szerint, elmaradva Olaszországtól. Kétségtelen, hogy ebben a gyenge jen is nagy szerepet játszik, ugyanakkor japán valuta gyengélkedése sem véletlen.
A japán jegybank mindenáron élénkíteni akarta a gazdaságot, ezért vég nélküli jent bocsátott a piacra, mégpedig úgy, hogy a teljes államadósság több mint felét felvásárolta. Ennek a világ szinte minden országában hatalmas infláció lenne a következménye, Japán azonban ebben különleges. A pénztöbblet inkább hozamot keres: például dollárra váltják és amerikai államkötvényeket, esetleg részvényeket vesznek belőle, ezért is gyengült nagyot a jen a főbb valutákhoz képest.
Az emelkedés háttere
A tőzsdei cégek ugyanakkor ilyen hosszú idő alatt már viszonylag olcsók lettek, már csak azért is, mert hanyatló cégek távoznak, új cégek, sikeres vállalkozások érkeznek, így ezek felfelé húzzák önmagukban is az indexet. Fundamentálisan a részvények nem drágák: átlagosan 14-es P/E értéken forognak, ami más piacokon átlagos időben normál érték.
Miután ez a szám a részvényár és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa, nagyjából éves 7 százalékos hozamnak felel meg.
Japánban a kockázatmentesen elérhető hozam elenyésző: fél százalék körüli a 10 éves államkötvény esetében, így feltehetően alacsonyabb hozammal is beérik a befektetők, ami magasabb árfolyamokat is eredményezhet. Ennek alapján nem zárható ki, hogy az index megdönti örökös csúcsát, és fölé is emelkedik. A folyamat akár azt is jelezheti, hogy hosszú stagnálás után kisebb fellendülés várhat a japán gazdaságra.