Jelenleg mintegy 1200 milliárd forintra rúg a magyarországi japán működőtőke-befektetések értéke. Ez jelentősen, akár 400-500 milliárd forinttal nőhet a már működő cégek újabb beruházásaival, valamint a magyarországi megjelenést tervező japán befektetésekkel - mondta.
Magyar Levente három japán tartományban folytatott tárgyalásokat: Tokióban, Kiotó-Oszakában, és Simane tartományban. Olyan cégekkel tárgyaltak, amelyek már jelen vannak Magyarországon, vagy magyarországi megjelenést terveznek, a cégek nevét a megállapodásoknak megfelelően később hozzák nyilvánosságra. Jelenleg 51, zömmel autóiparban tevékenykedő japán vállalat végez termelő tevékenységet az országban. Az újabb beruházások az autóipar mellett az elektromobilitás, és az élelmiszeripar területeit érintik, támogatják az Ipar 4.0 stratégiát, tudásintenzív ágazatokban valósulnak meg.
Kapcsolódó
Tárgyaltak a magyar élelmiszerkereskedelem élénkítéséről is, a Japánba irányuló magyar élelmiszerexport értéke mintegy 40 milliárd forint. A kiszállított termékeket diverzifikálni szeretnék, mivel 80 százalékban hústermékeket, sertéshúst szállítanak magyar cégek Japánba. Ezen az egyoldalú szerkezeten az államtitkár szerint változtatni kell, a japán piac nyitott a minőségi magyar élelmiszerekre. Nem könnyű bekerülni a piacukra, de a japánokkal hosszú távú és kiszámítható partnerséget lehet kialakítani.
Magyar Levente közölte, hogy megállapodás született élelmiszerkereskedelmi láncokkal magyar termékek megjelenéséről Japánban a következő hetekben, ami a magyar termelők és élelmiszer feldolgozók számára komoly lehetőséget jelent. (Indul az értelmetlen gigaberuházás.)
Kitért arra, hogy részt vett az International Robot Exhibition robotikai kiállításon, ahol a magyar szenzorokat gyártó OptoForce vállalat is bemutatkozott, amelynek termékei iránt jelentős volt az érdeklődés.
Az államtitkár látogatásának célja volt a tartományi szintű gazdasági, kulturális, és turisztikai kapcsolatok élénkítése is. Magyar Levente elmondta: Japán a világ 3. legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok és Kína után, ahol a tartományok esetenként Magyarországnál nagyobb gazdasági erőt tudnak felmutatni.