A KSH szeptemberi jelentése szerint júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 401 800 forint volt. Ez két ok miatt is téves lehet - írja a 24.hu. Az egyik, hogy csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kereseti adatait ismertetik, a másik, hogy csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetét tárják elénk.
A GKI-tól kapott, a NAV adatai alapján készült 2018-as összesítés szerint a vállalkozásoknál 2,105 millió foglalkoztatott volt, ebből az 5 fő alatti foglalkoztatóknál csaknem 457 ezer. Utóbbi csoport, azaz a vállalkozásoknál foglalkoztatottak majdnem negyedének kereseti adatai egyáltalán nem szerepelnek a statisztikákban.
A részmunkaidősökről vannak adatok, igaz, róluk és a teljes munkaidősökről is csak az 5 fő feletti vállalkozásoknál. A tájékoztatási adatbázisból kiderül, hogy idén január és július között jelentősen, több mint 236 ezer fővel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. Közben jelentősen nőtt a részmunkaidőben dolgozóké: a legalább havi 60 órában foglalkoztatottak tábora a januári 327 ezerről júliusra 460 ezerre emelkedett.
A GKI becslése szerint akár 50 százalékos különbség is lehet a jelenleg a statisztikában szereplő foglalkoztatottak (vagyis az 5 fő feletti vállalkozásoknál teljes munkaidőben dolgozók) és a kimaradók (5 fő alatti foglalkoztatók alkalmazottai és részmunkaidősök) keresete között. A teljes átlagkereseti adat így 12-15 százalékkal is kisebb lehet a kimutatottnál. Ha a 15 százalékot vesszük, akkor júliusban nem 401 800 forint, hanem 60 ezer forinttal kevesebb, 341 530 forint lehetett az átlagkereset.