A megtépázott emberiség próbál magához térni a koronavírus-járvány után, ám egy új pandémia csap le rá, ami elpusztítja azt is, ami még megmaradt az emberi civilizációból. Ez a története a Covid-21: halálos vírus (Covid-21: Lethal Virus) című tévéfilmnek, amely egy újabb járvány kitöréséről szól a jövő évben. A kis költségvetésű mozi aligha számíthat Oscar-díjra, ám a tudósok szerint nincs messze a lehetséges valóságtól, amit vizionál - írja a Financial Times. A SARS és a MERS után a koronavírus a harmadik kórokozó az új évezred kezdete óta, amely állatokból került át az emberekbe.

A koronavírusok a tudományos feltételezések szerint évszázadok óta jelen vannak a denevérekben, ám csak az elmúlt időszakban váltak az állati eredetű fertőzések forrásává. Ezzel párhuzamosan más hasonló gonosztevők is az állatokból indultak ki, mint például a HIV, az Ebola és a Zika. A tudósok két fő okát látják ennek a fejleménynek: az egyik a globalizáció, a másik az emberek felelőtlen kapcsolata az anyatermészettel. Ez rávilágít arra, hogy a vírusok tovább fogják bombázni az embereket, ha nem költenek egy rakás pénzt a megelőzésre és nem változtatnak rossz szokásaikon.

Kapcsolódó

Expanzív emberiség

Nézzük az utóbbit! Az állat-ember vírusátugrásokat részben az őserdők pusztítása, részben a globális állatkereskedelem okozza - mondja Aaron Bernstein, a Harvard Egyetem Center for Climate, Health and Global Environment kutatóközpontjának igazgatója. A természetben sincs ingyen ebéd, mindennek van következménye. Az emberek osztoznak az állatokkal az élővilág genetikai állományán, ezért ha túl agresszíven hatolunk be ebbe a közegbe, akkor a géntengerből kiválik egy változat, ami egy vírusban bekerül az emberekbe, és árt nekik.

Egyetért ezzel Jonathan Epstein, az amerikai EcoHealth Alliance állatvédő jótékonysági szervezet elnökhelyettese. Szerinte az őserdők pusztítása a legnagyobb forrása az állatokról emberekre ugró vírusoknak. Ezzel ugyanis olyan helyekre jutnak el az emberek, ahol azelőtt sosem jártak, olyan állatok életét borítják fel, amelyekkel sosem találkoztak. Ezek rákényszerülnek, hogy új élőhelyet találjanak maguknak, növelve az esélyét annak, hogy a bennük lévő kórozókat átadják más állatoknak és az embereknek.

Jeo Walston, a szintén amerikai Wildlife Conservation Society állatvédelmi szövetség elnökhelyettese az állatkereskedelemre, különösen az egzotikus állatok adásvételének szerepére hívja fel a figyelmet. Korábban is voltak állati eredetű fertőzések, de sok idő telt el két járvány között, míg most nő a gyakoriságuk, és ez még tovább gyorsulhat, ha nem gondoljuk újra az állatkereskedelmet - fejtegette.

Globalizáció

Ha az előbbi körülmények tehetők felelőssé az egymást követő állati fertőzésekért, akkor a globalizáció szerepe az, hogy kiterjedtté, akár világjárvánnyá tegye a fertőzéseket. Az előbbiek a gyufák, amik a tüzet okozzák, az utóbbi - az egyre növekvő emberi népesség, a sűrűn lakott városok - az tüzelőanyag, ami az elterjedéséhez vezet.

A koronavírus 50 évvel ezelőtt aligha terjedhetett volna el a kínai Vuhan városából pandémiává duzzadva. A település lakóinak sem pénzük, sem lehetőségük nem volt arra, hogy utazzanak. A város repülőterét 1995-ben építettek, nemzetközi járatok csak 2000-től indulnak és érkeznek onnan, illetve oda.

Hasonló volt a helyzet az Ebolával. A tudósok szerint ez a brutális kórokozó az első járványt megelőzően (ami 1976-ban robbant ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban) sokkal korábban eljutott az emberekbe. Azért csapott le keményen 2013 és 2016 között, mert a nyugat-afrikai országok közti utazások intenzívebbé válásával elterjedt a térségben és bejutott a sűrűn lakott városokba is, ahol milliókat talált, akiket megfertőzhetett - mondja Epstein.

Nincs visszaút

Mivel az urbanizáció folyamatát nem lehet visszafordítani, a legjobb amit tehetünk az egészségügyi ellenőrző rendszerek megerősítése, miközben bővítjük a vakcinafejlesztő és -gyártó kapacitásokat, illetve javítjuk az oltások hatékonyságát. Bernstein szerint a kormányoknak összesen évi 22 milliárd dollárt kellene költeniük az erdőirtás és az állatkereskedelem visszaszorítására. További több száz millióból létre kellene hozni egy könyvtárat a vírusok genetikai állományáról, hogy a megjelenő kórokozókat minél előbb azonosítani lehessen, s ezzel meg lehessen állítani a terjedésüket.

Ezek persze hatalmas összegek - ismeri el a szakember -, de ha összehasonlítjuk a kárral, mit a koronavírus-pandémia okozott, aprópénznek látszanak. Egyes becslések 10-20 ezer milliárd dollárra teszik a kárt, ami a világ 81 ezer milliárd dolláros GDP-jének negyede. A matek világos: ha csak egy kicsit sikerül mérsékelni a járványok terjedését, már akkor is nagyon költséghatékonyak az erre fordított források.