Az emberek természetes védettségének spontán kialakulására bazírozó, laza intézkedésekkel operáló svédországi járványkezelést sokan világítótoronynak tekintették a pandémia első, 2020. tavaszi hulláma idején, különösen azok, akik ellenezték az emberek személyi szabadságának korlátozását, ám másfél év távlatából visszatekintve túlzásnak tűnik ez a felmagasztalás – írja Justin Fox a Bloomberg publicistája összehasonlító elemzése alapján.

A „svéd modell” hívei szerint az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok rosszabb járványügyi adatai a bizonyítékok arra, hogy szükségtelen volt a kőkemény korlátozások bevezetése, ezek semmivel sem hoztak jobb eredményeket, mint a svédek módszere, amelynek lényege az emberek tájékoztatása volt a fertőzés kockázatairól, abban bízva, hogy saját érdekében mindenki betartja majd a biztonsági szabályokat.

Kapcsolódó

Ezt az állítást látványosan alá lehet támasztani a számos ország halálozási adatával. Miközben Svédországban 2021. október 21-éig százezer emberből 145-en vesztették életüket, Spanyolországban 184-en, az Egyesült Királyságban 207-en, az USA-ban és Olaszországban 217-217-en. A svéd módszer bírálói azonban az a környező skandináv országokhoz hasonlítják Svédországot, amelyek sokkal jobban megvédték polgáraikat a járványtól: Dániában 46, Finnországban 20, Norvégiában 16, Izlandon 9 halálos áldozata volt a pandémiának 100 ezer lakosra vetítve.

Nehéz összehasonlítás

Ez utóbbi összehasonlításhoz azonban figyelembe kell venni, hogy ezeknek az országoknak a lakossága nem több, mint a svéd népesség fele, Izlandé sokkal kisebb és a védekezést megkönnyítette, hogy szigetországról van szó. Ezért a Bloomberg cikkírója készített egy jobbnak tűnő összehasonlítást. Hatmilliótól 90 milliós népességű országokat vett figyelembe, amelyek 2021-es vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP-je elérte az 50 dollárt az IMF számítása szerint

Ehhez az ábrához még tudni kell, hogy a svéd adat valószínűleg jobb a láthatónál, mert minden halottat a koronavírus áldozatai közé számoltak, ha a legkisebb esélye volt annak, hogy a koronavírus-betegségben vesztette az életét. Ezt is figyelembe véve ez az összehasonlítás nagyjából a középmezőnybe helyezi el a svéd járványkezelést.

Egyéb tényezők

Ha emellett még azt is figyelembe vesszük, hogy a világ egyik legegészségesebb társadalmáról van szó, ahol az emberek viszonylag nagy arányban élnek egyedül, azaz nem kellett külön izolálniuk magukat, továbbá sok embernek volt módja azonnal otthoni munkára váltani, az tovább rontja a svédek relatív teljesítményét. Összességében úgy látszik, az előbb laza, majd szigorúbb járványügyi intézkedések nem hoztak jobb eredményt, mint például a brit kormány kapkodó hol szigorító, hol lazító viselkedése vagy az USA kaotikus, helyi kormányoktól függő beavatkozásai.

Hasonló eredményt látunk, ha az országok gazdasági helyzetét hasonlítjuk össze 2019 negyedik és 2021 második negyedéve között. Dániában ez alatt az idő alatt 0,6, Finnországban 0,2 százalékkal nőtt a GDP, míg Svédországban 0,1, Norvégiában 0,4, Hollandiában 0,6 százalékkal csökkent. Eközben Franciaországban és Németországban két százalék körüli visszaesést hozott ez az időszak, az eurózónában átlagosan 1,7 százalékos mínuszt.

A foglalkoztatás szinte az összes többi fejlett országhoz hasonlóan a svédeknél is kicsit csökkent, itt a kivétel az USA, amelynek kormánya nem az állások megtartására költött, hanem pénzt dugott az emberek zsebébe, hogy növelje az összkeresletet. Összességében nagyon úgy tűnik, hogy az úgynevezett svéd modellt a koronavírus-járvány kezelésében nem tekinthetjük iránymutatónak.