A romániai cégekről, vállalatokról üzleti információkat nyújtó KeysFin felmérése szerint Románia 18,5 millió lakosa közül 4,1 millió dolgozik hivatalosan, fizet társadalombiztosítási járulékokat, adókat és illetékeket. A munkában levők száma 2012 óta folyamatosan növekedett, 2014-ben például több mint százezer emberrel többnek volt állása mint két évvel korábban.

A legtöbben a feldolgozó ágazatban dolgoznak, a szektor csaknem 925 ezer embernek biztosít állást. A sorrendben a kereskedelem következik közel 745 ezer emberrel, majd az oktatás, amely csaknem 370 ezer személyt foglalkoztat. A dobogóról lemaradt az építőipar, amelynek 345 ezer alkalmazottja van, 22 ezerrel több mint az egészségügynek.

Átalakuló gazdaság

A felmérésből kitűnik, hogy a válság nyomán a román gazdaság az utóbbi években átalakult: az eddig meghatározó jelentőségű ipari zónák, a nagy kombinátok és feldolgozó vállalatok fontossága jelentősen csökkent.

Az országot elhagyó munkaerő elsősorban nyugati országokba ment, az országon belül pedig mindenekelőtt Bukarest és Ilfov megye szívta fel a legtöbb munkaerőt. Az alkalmazottak száma Bukarestben a legnagyobb, itt csaknem 1,2 millióra tehető a hivatalosan foglalkoztatottak száma. A második helyen - a fővárostól jelentősen leszakadva - Temes megye áll, nem egészen 187 ezer alkalmazottal, majd Kolozs megye következik, több mint 161 ezer emberrel.

Másfél millió feketemunkás

A legtöbb munkahelyet a nagyvállalatok, így az Automobile Dacia, az OMV Petrom, a Rompterol, a Kaufland, a British American Tobacco, a Petrotel-Lukoil, az E-on Energie, a Carrefour, a jelenleg Energie névre hallgató GDF Suez, a Romgaz, a Metro, a Mol, az Orange, az Electrica és az Auchan biztosítja. Ezek a nagyvállalatok jelentik egyébként a román gazdaság tartópilléreit.

A KeysFin statisztikái természetesen nem foglalkoznak a fekete munkavállalással, jóllehet az Adótanács adatainak megfelelően legalább másfél millió ember dolgozik "nem hivatalosan" az országban. Az állam emiatt évente legkevesebb kétmilliárd euró adótól esik el.

Enklávégazdaság

A munkanélküliek száma Romániában viszonylag magasnak mondható, bár azért számuk az utóbbi években visszaesett, a munkanélküliségi ráta csupán 6,4 százalékos, vagyis fele a 2009-esnek. A statisztikák szerint idén márciusban csaknem 600 ezer embernek nem volt állása. Ebbe a számba csak az állami segélyben részesülő személyek tartoznak bele.

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számát tekintve szerint Románia lassan, de biztosan a gazdasági enklavizáció felé tart, azaz a gazdaság bizonyos térségekben elszigetelten működik, míg máshol se vállalkozások, se munka.

A tájegységek közötti gazdasági törésvonalak társadalmi feszültségekkel fenyegetnek. A regionális gazdaságpolitika hiánya a falvak elnéptelenedéséhez vezetett, a lakosság mindinkább a városokba tömörül.

Elnéptelenedő vidékek

A népsűrűség Bukarestben és Ilfov megyében négyzetkilométerenként 1239,2 fő, míg például a délnyugati fejlesztési régió esetében csupán 77, a központi régióban 74, a nyugati régióban pedig mindössze 60 fő.

Hargita, Kovászna, Szilágy, Calarasi, Ialomita, Mehedinti, Giugiu, Vaslui, Botosni és Olt megyében a helyi gazdaság rendkívül fejletlen, a lakosság kis jövedelme miatt a kereskedelem is vergődik és a vállalkozók sem érdeklődnek e területek iránt.

A szegénységet, a társadalmi kirekesztés fokát mérő statisztikában Románia a második legrosszabb helyen áll Európában, mindez az ország lakosságának csaknem 42 százalékát érinti.