Az uniós bürokratáknak a fizetésük 2011-ben bekövetkezett 3,6 százalékos vásárlóerő-csökkenése után idén további 1,1 százalékos mérséklődéssel kell számolniuk. Anthony Gravili szóvivő szerint az eurokraták 2004 és 2011 közötti időszakra összesen 7,6 százalékos vásárlóerő-csökkenést könyvelhetnek el, ami részint a speciális éves bérkiegészítési rendszernek köszönhető, amely szerint nyolc EU-tagállam (Nagy-Britannia (+0,9 százalék), Németország (+4,3 százalék), Franciaország (+1,8 százalék), Olaszország (0 százalék), Hollandia (-1,9 százalék), Spanyolország (-3 százalék), Belgium (+2,5 százalék), Luxemburg (+2,5 százalék) köztisztviselői fizetéseinek változása alapján módosul évről-évre az uniós tisztviselők bére.

A belgiumi infláció alapján a brüsszeli uniós tisztviselők díjazásának nominális kiigazítása 1,7 százalékos. Ez az infláció szintje alatti növekedés, amely a vásárlóerő 1,1 százalékos csökkenését eredményezi, ami teljes mértékben tükrözi a tagállami köztisztviselők helyzetének változását - áll a bizottsági közleményben.

A Bizottság folyamatosan hangsúlyozza, hogy míg ezekben az országokban (és az EU legtöbb államában) legalább az inflációt követően nőnek a közszféra-bérek, addig az uniós béreket lényegében a tagállami kormányok alakítják, hiszen az ő otthoni fizetési döntései alapján alakulnak az uniós tisztviselői fizetések is.

Lehet, hogy mégis több lesz a kevesebb?

Mindezek ellenére azonban mégis emelkedhet az uniós bürokraták fizetése - ám ezt nem nagyvonalúságnak, hanem sokkal inkább egy elhúzódó vitának köszönhetnének a uniós bürokraták. Az EU-dolgozók munkakörülményeit szabályozó korábbi jogszabály szerint ugyanis az év végén megszűnik az 5,5 százalékos uniós különadó, amit az új jogszabály vitájának elhúzódása miatt egyelőre úgy néz ki, nem váltja új adóteher.

Az Európai Bizottság - az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott - tavalyi javaslatában az uniós intézményekben és ügynökségeknél dolgozó teljes személyzet 5  százalékos csökkentését kezdeményezte 2013 és 2017 között. Az ebből adódó megnövekedett munkateher kezelése érdekében a létszámcsökkentéssel párhuzamosan, bérkompenzáció nélkül 40 órára emelkedne a minimálisan kötelező heti munkaidő. Ezen felül a bizottság azt javasolta, hogy 63-ról 65 évre emeljék a nyugdíjkorhatárt, könnyítsék meg annak feltételeit, hogy 67 éves korig lehessen dolgozni, valamint bizonyos munkakörök esetében jelentősen - 18 és 45 százalék közötti mértékben - csökkentsék a kezdő- és nyugdíjba vonulás előtti fizetések mértékét.

Ez több mint 1 milliárd eurós megtakarítást eredményezne a következő többéves pénzügyi keret (MFF) alkalmazásának idején, hosszú távon pedig évi 1 milliárd eurót tenne ki az intézkedések hosszú távú hatásai következtében - áll a bizottság közleményében.

Az EB emellett az eredetileg 2013-ig érvényben lévő speciális adó megőrzése mellett, az úgynevezett (a maximum 45 százalékot kitevő jövedelemadón felül) szolidaritási illeték 5,5 százalékról 6 százalékra való növelését is kezdeményezte. A bizottság továbbá a tagállamok által megfogalmazott aggodalmakat figyelembe véve a szintén 2012 végéig érvényben lévő módszer reformját és meghosszabbítását is javasolta.

Az Európai Tanács még gondolkodik

Az Európai Tanács viszont még nem alakított ki közös álláspontot e javaslatok kapcsán, így emiatt a tanács nem tudja felhatalmazni az elnökséget sem arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a javaslatról az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal. Ennek eredményeképp az uniós tisztviselők a nettó fizetésük emelkedését tapasztalhatják januárban a különleges illeték megszűnése miatt.

Az ennek elkerülése érdekében - utolsó kísérletként - Maro¹ ©efèoviè, az Európai Bizottság alelnöke levelet írt Andreas Mavroyiannis-nak, a ciprusi elnökségért felelős miniszternek és Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének. Ebben ismét emlékeztette őket arra, hogy a tanács és a parlament azzal oldhatná meg közösen ezt a helyzetet, hogy elfogadják a különleges illeték és a kiszámítási módszer alkalmazásának egy évvel való meghosszabbítását. A bizottság ezt követően újból benyújtaná az összes eredetileg javasolt megszorító intézkedést a társjogalkotóknak.