A tisztségviselő szerint - akit a newsarmenia.ru hírportál idézett - az országnak fel kell hívnia a nemzetközi porondon a figyelmet az Azerbajdzsán által elkövetett jogsértésekre. Szerinte elsősorban azokban a nemzetközi szervezetekben kell ezt megtennie, amelyeknek Jereván és Baku egyaránt tagja. Alaverdján szükségesnek tartja, hogy minél több dokumentumot gyűjtsenek össze, amely bizonyítja, hogy Azerbajdzsánban állami szintre emelt fajüldöző politikát folytatnak. Az ombudsman azt is megjegyezte: magyar igazságügyi orvosszakértők annak idején megállapították, hogy Safarovot rasszista nézetei újabb, hasonló bűncselekmény elkövetésére késztethetik.

A hírportál idézi Tigran Nagapetján örmény jogászt, aki úgy véli: a gyilkos kiadatása és kegyelemben részesítése nem annyira jogi, mint inkább politikai kérdés.

Egy másik örmény jogász, Ara Hzmaljána azt tanácsolja az örmény vezetőknek, hogy mostantól még nagyobb figyelemmel kövessék Azerbajdzsán magatartását, és minden hibás lépését "használják fel" a nemzetközi szervezetekben.

Eduard Sarmazanov, az örmény parlament alelnöke felháborítónak nevezte, hogy a magyar hatóságok kiadták Safarovot, hiszen - mint fogalmazott - világos volt, hogy a gyilkost Azerbajdzsánban kegyelemben fogják részesíteni.

Armen Asotján oktatási és tudományügyi miniszter erkölcstelennek nevezte Budapest magatartását. Hozzáfűzte: Magyarország azzal, hogy kiadta a bűnöst Azerbajdzsánnak, lényegében bűnrészessé vált a gyilkosságban.

Az örmény Ramkavar-Azatakan Liberális Demokrata Párt precedens nélküli esetnek minősítette a kiadást, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország döntése a "lelkiismeret áruba bocsátását" jelentette.

Granma Bagratján, az ellenzéki Örmény Nemzeti Kongresszus képviselője az örmény diplomácia kudarcának nevezte a kiadatást. Szerinte Örményország a hibás abban, hogy nem volt képes felvilágosítani a magyarokat: nem szabad így cselekedniük. "Hol volt Örményország, mint állam, a külügyminisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálat, a védelmi minisztérium, a nemzetbiztonsági tanács, a nagykövetség és a többi hivatal? Hol volt Örményország, amikor Azerbajdzsán megegyezett Magyarországgal Safarov kiadatásáról?" - tette fel a kérdést a politikus.

Örmény elnök: "rettenetes esemény" Safarov szabadlábra helyezése

Éles hangú nyilatkozatban ítélte el az örmény államfő azt, hogy Azerbajdzsánban szabadon engedték az örmény tiszttársát Budapesten meggyilkoló azeri katonatisztet. "Nem akarunk háborúzni, de ha rákényszerítenek bennünket, küzdeni fogunk és győzünk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha államfői pártfogoltak" - szögezte le Szerzs Szargszján üzenetében, amelyet abból az alkalomból adtak ki vasárnap, hogy a vitatott hovatartozású terület, Karabah pontosan 21 évvel ezelőtt hirdette ki egyoldalúan függetlenségét.

"Ezekben a napokban rettenetes esemény szemtanúi voltunk. Szabadlábra került az, aki baltával ölt meg egy alvó örmény katonatisztet" - emlékeztetett az örmény elnök. Hozzátette: Jereván arra számít, hogy a nemzetközi szervezetek, illetve a Karabah ügyében közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport társelnökei reagálnak az ügyre. Függetlenül azonban bármiféle visszhangtól, a történtek után senki nem javasolhatja Karabah népének, hogy csatlakozzon Azerbajdzsánhoz - mutatott rá az Interfax orosz hírügynökség által ismertetett üzenetben.

Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki és visszamenőleg kifizették a bérét. Az örmény elnök erre utalva úgy fogalmazott: nehéz elképzelni, hogy ennél jobban le lehet járatni az európai igazságszolgáltatást.