Az év eleji lassúbb fordulatszám után kezd felpörögni a brexittárgyalások újabb fordulójának előkészítése - derül ki a Bloomberg cikkéből. A felek a hónap végére akarják előkészíteni javaslatukat az uniós kormányoknak a brexitet követő átmeneti periódusra vonatkozóan.

Még szeptemberben Theresa May brit miniszterelnök javasolt egy átmeneti időszakot, amely nagyjából két évig tartana. Ez alatt az idő alatt a szigetország viszonya az EU maradékához lényegében nem változna a jelenlegihez képest. Például befizetné kétszer tízmilliárd eurós éves hozzájárulását a közös büdzséhez és része maradna az egységes európai piacnak.

Részletek

Ezzel valószínűleg nem is lenne gondja a feleknek, ám May szerint változtatni kellene az uniós állampolgárok nagy-britanniai tartózkodásának feltételein. Nevezetesen a brexit 2019. március végi időpontja után érkezőket regisztrálnák. Brüsszel a Bloomberg értesülése szerint ezt nem fogadja el.

Azt akarja, hogy a 2020 végéig az Egyesült Királyságba érkező uniós állampolgárok ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint akik eddig utaztak oda, azaz korlátlan ideig tartózkodhassanak a szigetországban. Ez természetesen utat nyit azok előtt a magyarok előtt is, akik esetleg Nagy-Britanniában akarnak szerencsét próbálni.

Asztalcsapkodás lesz

Ezzel azonban lehet egy kis gond. Az Egyesült Királyság függetlenségét akarók egyik legfontosabb követelése, hogy országuk a brexit napján kezdje el ellenőrzése alá vonni határait, ami azt jelenti, hogy adja fel az emberek szabad áramlásának uniós alapjogát, vessen véget a kelet-európai bevándorlásnak. Ezért az EU javaslata erős ellenállást válthat ki az Egyesült Királyságot kormányzó toryk brexitpárti politikusaiból.

Asztalcsapkodáshoz vezethet az is, hogy az EU azt várná Londontól, hogy az átmeneti időszakban kötött kereskedelmi megállapodásokhoz, amelyek a függetlenné válás után lépnének érvénybe más országokkal, kérjen engedélyt Brüsszeltől. A brit vezetés olyan egyezségeket akar, amelyek lemásolnák az uniós megállapodásokat, hogy megtartsa azokat az előnyöket, amelyeket ezek kínálnak az országnak.

Pénzügyi sokk

Az Egyesült Királyság átmenet nélküli kiesése az EU-ból veszélybe sodorná az európai pénzügyi rendszert - idézte a Financial Times Philip Lane-t, az ír központi bank elnökét, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagját. A londoni City az EU pénzügyi nagykereskedelmi központja, ezért, ha ezt sokk éri, az megbillentené az egész kontinens pénzügyi rendszerének stabilitását. Az átmeneti időszak elfogadása eszerint elemi érdeke mindkét félnek.

Eközben bonyolítja a brexit előkészítését, hogy a londoni kormány külügyminisztere, Boris Johnson, a kilépés egyik legismertebb híve továbbra is nyíltan fogalmazza meg véleményét a jövendő brit függetlenséggel kapcsolatban. A kormány álláspontja eközben egyelőre nem ismert.

Csak azt ne!

Johnson várhatóan a következő hetekben vezeti elő elképzeléseit, egyelőre viszont csak annyit mondott, hogy inkább pártolná az Egyesült Királyság EU-tagságának fenntartását, mint azt, hogy független országként a norvég modellt kövesse. Norvégia része az egységes piacnak, ezért fizet az EU-nak és érvényesítenie kell az emberek szabad áramlásának elvét, azaz fogadnia kell unióból érkező vendégmunkásokat. Eközben, mivel nem tagja az EU-nak, nem szólhat bele az annak szabályait alakító döntésekbe.

Donald Tusk, mintha előre válaszolt volna Johnson várható felvetésére, az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalva elismételte az unió álláspontját, miszerint az EU nyitott arra, hogy semmisnek tekintse a brexitet, ha a szigetország esetleg úgy döntene, hogy mégsem akar kilépni az Európai Unióból - adta hírül az MTI.

Képünk forrása: Stephen Hird/Reuters