A Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában Juncker azt mondta: kizártnak tartja, hogy újabb ötéves cikluson át vezesse az EB-t. A 62 éves politikus - egykori konzervatív luxemburgi miniszterelnök - 2014 novemberében kezdte meg munkáját az EU végrehajtó, javaslattevő szervének élén Brüsszelben. Elődje, a portugál José Manuel Barroso két mandátumon keresztül (2004-2014) töltötte be a brüsszeli bizottság elnöki tisztségét.

Juncker szerint már az elnöki kampány során is észrevette, hogy az Európai Unióban alapvető dolgokban hiányzik a közmegegyezés. Néhány ország több Európát akar, "míg mások úgy gondolják, hogy már az is bőven elég", ami van - tette hozzá a legtapasztaltabb uniós politikusok közé tartozó bizottsági elnök, akinek megválasztását annak idején Nagy-Britannia hevesen ellenezte, mert túl föderalistának találta nézeteit.

Kapcsolódó

Athén harmadik mentőcsomag nélkül maradhat

Juncker 2005 és 2013 között vezette az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsát, és oroszlánrésze volt az államcsőd határára került Görögországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomag körüli tárgyalások lebonyolításában.

A politikus rádiónyilatkozatában azt mondta, meghiúsulhat az Athénnak nyújtandó harmadik mentőcsomag, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még nem döntötte el, hogy beáll-e a hitelezők közé. Juncker szerint pedig "egy ország sem tett nagyobb lépéseket a versenyképessége fejlesztése érdekében Görögországnál".

Szertefoszlik az európai egység

Az Európai Bizottság elnöke kétségesnek tartja, hogy az Európai Unióban (EU) maradó 27 tagállam meg tudja őrizni egységét Nagy-Britanniával szemben az ez utóbbival folytatandó kilépési tárgyalásokon.

"Az EU-ban maradó 27 tagállammal szemben a britek nagyon is tisztában vannak vele, hogyan viselkedjenek" a tárgyalások alatt - hívta fel a figyelmet Juncker. Lehet, hogy minden országnak mást ígérnek, annak a vége pedig az lehet, hogy szertefoszlik az egységes európai front - mutatott rá.

Juncker egyúttal sürgette az EU-t, hogy maradjon erős és egységes a kihívásokkal szemben, ugyanakkor jelezte: "komoly kétségei" vannak afelől, hogy minden tagállamnak ugyanazok lennének a céljai.

"Eljött az idő, hogy a 27-ek Európai Uniója egységet, összetartást és koherenciát mutasson?" - tette fel a kérdést Juncker, majd hozzátette, "úgy vélem, hogy igen, ha a Brexitről vagy Donald Trump amerikai elnökről van szó. Ugyanakkor megalapozott kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy valóban sor kerül-e erre.

Ugyanazt akarják-e a magyarok és a lengyelek, mint a németek és a franciák? Komolyan kétlem

- mondta.

Juncker az Egyesült Államokat sem kímélte, és jelezte: Mike Pence amerikai alelnökkel tartandó találkozóján szeretne beszélni Ted Malloch tervezett nagyköveti kinevezéséről. Trump szeretné, ha az EU-kritikus megjegyzéseiről ismert Malloch lenne az Egyesült Államok Európai Unióhoz akkreditált nagykövete.

Néha nem árt, ha a leendő diplomata mielőtt megszólal, alaposan megismeri a témát, amelyről nyilatkozik

- szúrt oda az EB-elnök. Bár Juncker nem tud róla, hogy az EU valaha visszautasította volna egy kinevezett nagykövet akkreditálását, nem zárja ki a lehetőséget, hogy erre a jövőben sor kerül.

Ki kellene használni a lehetőséget

Juncker szerint az EU-nak ki kellene használnia a megváltozott amerikai kereskedelmi politikából adódó lehetőséget, és meg kellene próbálnia betölteni a több szabadkereskedelmi egyezményt felmondó Washington által hagyott űrt.

Az EB-elnök egyúttal figyelmeztette Nagy-Britanniát, hogy nem tárgyalhat kétoldalú kereskedelmi megállapodásokról addig, amíg az EU tagja, mert a külkereskedelem az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.

Az MTI szerint a Deutschlandfunk vasárnap sugározza teljes terjedelmében az interjút, amelyből szombaton közölt előzetesen részleteket.