Egy az amerikai elit ügyeiről tájékozott illető 14 évvel ezelőtt Edward Luce-tól, a Financial Times Egyesült Államokkal foglalkozó szakírójától tudta meg, hogy Barack Obama akkori demokrata elnökjelölt Joe Biden szenátort választotta alelnökjelöltjéül. Csak annyit reagált meglepetten, hogy Biden a múlt embere. A demokraták 2019-2020-as elnökjelölő előválasztásán esélyesként indult, ám sokáig úgy látszott ő lesz annak a meccsnek a nagy vesztese.

Idén a nyár közepén ismét úgy tűnt, hogy a múlt embere, ugyanis népszerűségi mutatója még legendásan rossz számokat produkáló elődje, Donald Trump indexénél is mélyebbre süllyedt. Mit látunk azonban augusztus közepén? - teszi fel a kérdés Luce az elnök jelentős törvénykezési sikerét elemző cikkében. Az USA legidősebb elnöke, aki novemberben lesz 80 éves, két év alatt erősebb törvénykezési teljesítményt tud felmutatni, mint nála két sokkal nagyobb felhajtást élvező demokrata előde, Bill Clinton és Barack Obama nyolc év alatt.

Az az ereje, hogy gyengének látják

Úgy tűnik, a teljesítményével kapcsolatos alacsony várakozások adják titkos fegyverét. Ettől persze még messze nem biztos, hogy 2024-ben újraválasztják, ha elindul, de azért érdemes felsorolni, hogy mit ért el egy fél elnöki ciklus alatt. Hamarosan aláírhatja azt a törvényt, amely az első komoly próbálkozás az USA részéről a klímaváltozás mérséklésére. Clinton és Obama hasonló próbálkozásai nem hoztak eredményt, Trump még a halovány párizsi klímaegyezményből is kiléptette az Egyesült Államokat.

Biden nem pusztán 180 fokkal eltekerve a kormány visszafordította az országot a probléma megoldásának útjára, de a klímaváltozással szemben felsorakozó technológiákra szánt óriási költségvetési támogatásokkal azt a képet tudta felmutatni, hogy az USA komolyan veszi a globális felmelegedés veszélyét. Ráadásul olyan szenátussal fogadtatta el a jogszabályt, amelyben 50-50 százalék az ellenzéki, republikánus és a kormánypárti, demokrata szenátorok aránya. (Kamala Harris alelnök szavazatával ment át törvényjavaslat a felsőházon.)

Neki dolgozott az idő

Emellett a napokban alá fogja írni a „Chips plus” törvényt, ami az első komoly iparpolitikai kormányzati intézkedés Ronald Reagan elnöksége óta, aki az 1980-as években erősödő japán gazdasági kihívásra válaszul hozott hasonló döntést. A brit üzleti lap cikkírója szerint ez a jogszabály dollár-tízmilliókat irányoz elő olyan fejlesztésekre, amilyenekhez hasonlóak az 1950-es években indultak és elvezettek az internet megszületéséhez.

A klímatörvény részeként Biden el tudta fogadtatni, hogy a szövetségi kormány tárgyaljon a gyógyszerárak csökkentéséről. A demokraták ezt megelőzően minden ebben a témában indult csatájukat elvesztették a brutálisan erős gyógyszerlobbival szemben. Lehet, hogy mindezeknek a sikereknek most jött el az idejük, ami az elnök kezére játszott.

Minden elveszhet

Hiába tudott azonban élni a lehetőségekkel, mindez eltűnhet a politikai ködben, aminek három forrása van:

  • Az egyik, hogy a politikai elit annyira el van foglalva a szekértáborok közötti harccal, hogy fel sem tűnik, milyen eredmények születtek a nyári uborkaszezonban.
  • A második, hogy mindez Biden utolsó dobása lehet, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint a demokraták el fogják veszíteni az őszi időközi választásokat, így az ellenzék került többségbe a kongresszusban, és az elnök a következő két évben semmilyen újabb törvényt nem tud majd elfogadtatni.
  • A harmadik, hogy az USA egyre mélyebbre süllyed egy alkotmányos válságban, miután a szavazók egy jelentős része vitatja az előző elnökválasztás tisztaságát.

Így az elnök helye, hiába fogadtatott el korszakos jelentőségű törvényeket, egyáltalán nem biztosított az amerikai történelemkönyvekben. Ő vagy ha idős kora miatt más indul helyette a demokraták színeiben, simán elvesztheti a 2024-es elnökválasztást. Ha republikánus lesz az USA következő államfője, biztosan azon lesz, hogy visszafordítsa klíma- és adótörvényét, azaz eltörölje Biden politikai örökségét.

Rácáfolhat a várakozásokra

Mindehhez hozzávehetjük, hogy Biden törvényei hosszú távra szólnak. Egyáltalán nem fogják érinteni az amerikai szavazók életét őszig, és nem jelentősen 2024-ig. Ugyanakkor az infláció, a növekvő bűnözés, Ukrajna támogatásának költsége érezteti a hatását, és a valószínű forgatókönyv az, hogy az emberek a zsebük alapján Biden és a demokraták ellen fognak szavazni.

Szemben a kiváló szónoki képességekkel megáldott Clintonnal és Obamával Biden nem tud szívhez szóló meséket kitalálni, amivel álomba ringathatja az amerikaiakat, hogy azután révületükben demokrata párttársai mellé tegyék az X-et ősszel. Más kérdés, hogy miközben beszédei közben el-elakad, csetlik-botlik, az események, amelyek körülötte forognak összeállhatnak egy hiteles történetté.

Eközben Donald Trump ellen bírósági eljárás indulhat a Kongresszus épülete ellen 2021. január 6-án indult támadásban viselt felelőssége vagy más ügy miatt, ami keresztül húzhatja revansszándékait 2024-ben.

„Álmatag Joe”, ahogy a 2020-as elnökválasztási csatában Trump gúnyolta Bident, mindezt szinte átaludhatja, és továbbra is a múlt emberének tarthatják. Egy valamit azonban megjegyezhetünk, véli a brit üzleti lap publicistája: különösen ügyes abban, hogy a politikai színjátékban túlélje ellenségeit.