Az Egyesült Államok elnökválasztása 2016-ban sokkal inkább a botrányokról szólt, mint arról, hogy pontosan milyen politikai szándékok megvalósítását is ígérik a jelöltek. Jól mutatja ezt, hogy csak az utolsó két hétben Trump esetében egy hangfelvétel jött elő, amin arról beszélt, hogy a nőket meg kell ragadni a nemiszervüknél, míg Hillary Clinton esetében az FBI jelentette be, hogy újraindítanak egy nyomozást vele szemben, hogy az emailjeit privátszervereken tárolta. Előtte viszont volt orosz dezinformáció, adóelkerülés, egészségügyi vizsgálatok elhallgatása és még millió egy dolog, ami nem arról szólt, hogy mihez is kezdene a két jelölt az elnökséggel.

Idén ehhez képest meglepően kevés botrány tört ki: a Republikánus Párt megpróbálta újra elővenni Joe Biden fiának, Hunter Bidennek az ukrajnai ügyét, de ez érdektelenségbe bukott már október közepén. Trump esetében pedig az uralta a híreket, hogy elkapta, kigyógyult és nem bírja kezelni a koronavírust és az egész járványt. Ehhez képest kiderült, hogy Joe Biden csökkentené a tandíjat, kedvezményes diákhitelt vezetne be és megadóztatná az évi 400 000 dollárnál (125 millió forintnál) többet keresőket. Trump pedig jelezte, hogy az ingyenes egészségügyi ellátást (obamacare-ként emlegetett ACA-t) átalakítaná, hogy a privát biztosítók rendszeres befizető ügyfelei jobban járjanak, folytatná az USA visszaiparosítását és tervez egy újabb adókedvezmény-csomagot. Utóbbi azért is izgalmas, mert 2017-es adócsökkentésének második lépcsője 2021-ben élesedne, ami a közepes keresetű amerikai háztartásoknak jelentene plusz terhet (nagyjából évi 5-10 ezer dollár nagyságban), miközben 2 százalékos tehercsökkentés lenne a nagyvállalatoknak.

Vagyis most a közvélemény-kutatásoknak nem kellett lépést tartaniuk a politikai cicaharcokkal és botrányokkal, viszonylag higgadt állapotok között mérhették fel a hangulatot és a jelöltek támogatását. Ennek fényében az Economist 200 felmérést összesítő kimutatása szerint 356-182 arányú Biden győzelem lesz az elektorokat tekintve. A FiveThirtyEight becslése alapján 348 elektoros győzelmet jósol a demokrata jelöltnek, míg Trump csak 190 elnöki voksra számíthatna. A gyakorlatban ez 7,5-9 pontos Biden előnyt jelez, négy éve Clinton 3,5 ponttal vezetett. A Demokrata Párt most abban bízik, hogy 2,5 ponttal nyert Trump akkor, vagyis most erre kisebb az esély, még ha ugyanannyit tévednek is, mint négy éve.

Senki sem merne fogadni

Viszont már minden elemző óvatosabb, hangsúlyozva, hogy a közvélemény-kutatások talán nem jelzik előre a republikánus politikus tényleges támogatottságát. Ezért érdemes megnézni, hogy az 538 elektorból a győzelemhez szükséges 270 voksot hogyan is szerezheti meg egy jelölt a legegyszerűbb módon. Hagyományosan vannak államok, amelyek a demokratákhoz, vagy a republikánusokhoz húznak. Így például Kalifornia és New York előre odaadható Bidennek, míg Montana vagy Louisiana Trumpnak.

Itt jönnek képbe a csatatérállamok, ahol hol ide, hol oda húznak a szavazók. Idén a következőkre jósolják, hogy ilyenek lehetnek: Pennsylvania (20 elektor), Michigan (16), Wisoncsin (10), Minnesota (10), valamint a hagyományosan ingadozó államok, mint Iowa (6), Ohio (18) vagy a szentgrál, Florida (29). 2020 nem 2020 lenne, ha nem borulna a papírforma egy-két államban: ilyen a repulbikánus fellegvár Texas (38 elektor), Georgia (16), valamint Arizona (11).

Ezekből kell a jelölteknek vagy egy nagyot, vagy több kicsit hozniuk. Biden esetében a 270 elektorhoz győznie kellene Floridát és Wisconsint. Előbbiben 3,5 ponttal vezet, ami azt jelenti, hogy 80 százalék esélye van behúzni az államot, Wisconsinban 8 ponttal vezet, ami az elemzések szerint 98 százalékos eséllyel lehet az övé.

 


Click the map to create your own at 270toWin.com

Egy másik minimális különbségű győzelmet az jelentene Biden számára, ha nem nyer Floridában, de hozza Pennsylvaniát, Wisconsint, Minnesotát és a Arizonát. Utóbbi államban lenne meglepetés a győzelme.

 


Click the map to create your own at 270toWin.com

 

Még elnök lehet akkor is, ha megnyeri a rozsdaövezeti államok közül Wisconsint vagy Minnesotát, és Georgiát, amire a jelek szerint most esélye van.

 


Click the map to create your own at 270toWin.com

 

Trumpnak is lehet egyszerű dolga

Ha a minimum feltételeket nézzük, akkor Donald Trumpnak a 2016-os eredményét kellene lemásolnia: akkor 304 elektort szerzett, és elhozta a rozsdaövezeti államok nagy részét. Idén elég lehet a győzelemhez, ha hozza legalább Pennsylvaniát, és nem veszít Arizonában, valamint Indianában.

 


Click the map to create your own at 270toWin.com

 

Elveszítheti Pennsylvaniát is, ha délen nem kerül sehol sem hátrányba, helyette Wisconsint és Wisconsint is megnyeri.

 


Click the map to create your own at 270toWin.com