Az USA és az EU egyaránt küszködik azzal, hogy roncsolódik a demokráciája, ám míg az előbbi esetben egyenesen az állam fejétől indult ki a politikai rendszer egy személy uralma alá hajtására irányuló törekvés, Európában főként a perifériáról indult támadás a demokratikus intézményrendszer ellen. Magyarország és Lengyelország vezetése állt az élére a jog uralmát aláásó kormányoknak, ám ez csak azt jelzi, ki vállalja fel a nyílt konfliktust a jogállamiság ügyében, nem azt ki sérti meg a szabályokat igazán - véli Gideon Rachman a Financial Times (FT) publicistája.

Számos további ország van, amelyeket korrupciós botrányok és a jog uralmának sérelme jellemez. Bulgária, Ciprus, Horvátország, Málta, Szlovákia, Szlovénia és Románia együtt együtt az egynegyedét-egyharmadát adják 27 EU-tagállamnak. A lengyel és a magyar kormány azért került a reflektorfénybe, mert ideológiai szósszal öntötték le a viselkedésüket. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke például leckéket ad más országoknak abból, hogy kell kiépíteni egy a liberális demokráciától eltérő illiberális államot. Emellett a két ország vezetése olyan törvényeket fogad el, amelyek aláássák a jogszolgáltatás függetlenségét.

Régi módszer

A többi európai országban, különösen az említettekben a korrupció a régi jól bevált módon, a színfalak mögött történik - írja az FT publicistája. Ezen országok vezetői nem csinálnak sportot abból, hogy a liberalizmust ostorozzák. Miközben főként emiatt kisebb figyelmet keltenek külföldön, nem marad el a belföldi tiltakozás. Bulgáriában például július óta folynak többezres demonstrációk Bojko Boriszov kormánya ellen. Az emberek akkor borultak ki, amikor kiderült, hogy politikusok mélyen áron jutnak jó lakásokhoz. Még az ország elnöke Rumen Radev is "maffiakormányról" beszél.

Romániában korrupcióellenes ügyészek éveken át hadakoztak kormánytagokkal és Liviu Dragneát, valaha az ország egyik vezető politikusát másfél éve három és fél éves börtönbüntetésre ítélték korrupciós ügyek miatt. Ivo Sanader, Horvátország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke nyolc évet kapott. Robert Fico szlovák miniszterelnök 2018-ban belebukott a Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolását követő korrupcióellenes tiltakozóhullámba, miután Kuciak olyan ügyön dolgozott, amelynek szálai a kormányfőig értek.

Máltán Daphne Caruana Galizia ismert oknyomozó újságírónőt gyilkoltak meg 2017-ben, miközben egy befolyásos politikusok részvételével folyó pénzmosási ügyön dolgozott. A bűntény vizsgálatát kísérő tüntetések Joseph Muscat miniszterelnök lemondásához vezettek, Muscat kabinetfőnökét letartóztatták.

Erőtlen EU

Az EU-nak nem sok eszköze van arra, hogy kivizsgálja a korrupciós ügyeket és elérje, hogy a tagállamok tartsák magukat a jog uralmának szabályához. Az alakulófélben lévő Európai Ügyészség csak olyan ügyeket vizsgálhat majd, amelyek európai uniós támogatásokat érintenek, vagy részesei uniós tisztviselők. Emellett Lengyelország és Magyarország nem vesz részt az ügyészség munkájában.

Euroszkeptikus szakértők szerint maga az EU támogatási rendszerével együtt rothadt szervezet. Boriszovot számos uniós politikus védte még mostanában is, amikor már zajlottak a tüntetések ellene, ám mások úgy látják, hogy Bulgáriát sokkal durvább korrupció emésztené, ha az ország nem lenne az Európai Unió tagállama.

Így aztán sajnálatos módon az a helyzet, hogy amikor az uniós csúcsértekezletek után elkészülnek az ügynevezett családi felvételek a részt vevő állam- és kormányfőkről, jó pár simlis nagybácsi és agyafúrt unokatestvér is szerepel rajtuk - véli az FT cikkírója.