Lengyelország és Magyarország vezetése megmakacsolta magát, az uniós tagországok kérése ellenére nem engednek abból, hogy megvétózzák az EU 1,8 ezer milliárd eurós következő hétéves költségvetésének és közös helyreállítási alapjának elfogadását. A két ország kormánya a végsőkig ellenzi, hogy a jövőben az uniós támogatások kifizetését jogállamisági követelmények teljesítéséhez is kötnék - írja az euobserver.com. Az uniós hírekre specializálódott hírportál a vita legfrissebb fejleményeit foglalja össze az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek november 19-én kezdődő videokonferenciás csúcsértekezlete előtt.

Orbán Viktor, Magyarország és Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke segítséget kapott szlovén kollégájuktól, Janez Jansától, aki az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez és az Európai Tanács elnökéhez, Charles Michelhez címzett levelében annak a véleményének adott hangot, hogy az a jogállamisági szabályrendszer, ami a költségvetéshez és a helyreállítási alaphoz kapcsolódik, nem felel meg az uniós vezetők júliusban elfogadott megállapodásának. (Az akkori egyezséget a lengyel és a magyar kormányfő is megszavazta.)

Súlyos szavak vétó nélkül

Jansa szerint számos sajtóorgánum és az Európai Parlament több politikai csoportja nyíltan azzal fenyeget, hogy a jogállamisági kritériumot meghatározott EU-tagállamok megrendszabályozására használja fel. A jog uralma azt jelenti, hogy a vitába keveredő felek a bíróság előtt rendezik nézeteltérésüket, nem pedig azt, hogy a politikai csoportok többségi döntéssel ítélkeznek mások felett. Ez európai intézményeknek nem kellene beleavatkozniuk egyes tagállamok belpolitikai konfliktusába.

Miközben azonban a szlovén miniszterelnök szavakban támogatja a magyar-lengyel álláspontot, és az uniós hírportál szerint Orbán Viktort, aki a szövetségese, Szlovénia uniós állandó képviselője nem emelt vétót a költségvetés és a helyreállítási alap ellen az EU-nagykövetek november 16-ai szavazásán.

A praktikus megoldás

Az Euobserver idézi Orbán Viktort november 18-ai megjegyzését, miszerint a jogállamisági szabályrendszer célja, hogy megzsarolják azokat az országokat, amelyek ellenzik a migrációt. Mateusz Morawiecki bejelentette, hogy kérni fogja a Szejmet a kormány álláspontjának támogatására, a lengyel parlament előtt mondott beszédében azt mondta, hogy ellenzi az EU-tagállamok kettős mérce szerinti kezelését.

Uniós diplomaták szerint a labda a két kormányfőnél van, nekik kell elmondaniuk kollégáiknak, hogy egészen pontosan mit is akarnak cserébe azért, hogy visszavonják vétófenyegetésüket. A napokban számos európai fővárosból felhívták Budapestet és Varsót a nézeteltérések pontosítása céljából. A holland parlament azt javasolja, hogy válasszák szét a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap ügyét, hogy a utóbbit a lengyel és magyar hozzájárulás nélkül is elfogadhassák.

Clement Beaune, franca Európa-ügyi államtitkár megerősítette, hogy keresik a "praktikus megoldást" a kialakult patthelyzetre, amelynek segítségével, ha nincs más lehetőség, akkor a 25 tagállam tovább tud lépni az ügyben Magyarország és Lengyelország kihagyásával. A francia és a német vezetés keresi a "technikai pontosítás" lehetőségeit a jogállamiság szabályozással kapcsolatban, de visszavonásról nem lehet szó. Ugyanezt mondja David Sassoli, az Európai Parlement elnöke. A jogállamisági szabályozásról szóló vitát nem nyitják újra.

A Napi.hu kormányközeli politikusoktól és hátteremberektől megtudta, hogy milyen stratégiai fogások kerültek napirendre magyar részről a jogállamisági vitára készülve. Ezek között van békülékeny változat is.