Jens Weidmann azt mondta az esetleges kötvényvásárlásokkal kapcsolatban, hogy "figyelembe kell vennünk, meddig terjed az intézmény jogköre, és mit enged a(z EU) szerződés".

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökre terjedhet ki az ECB mennyiségi enyhítése, Weidmann azt felelte: ezt meg kell vitatni a kormányzótanácsban. A német jegybankelnök hangsúlyozta, hogy "egy hipotetikus forgatókönyvre adandó majdani válaszlépésről beszélünk".

Utalt rá, hogy az ECB csak akkor veszi fontolóra az eszközvásárlások elindítását, ha fennáll a veszély, hogy az infláció hosszú időn át túlságosan alacsony marad. Emlékeztetett, hogy az eurójegybanknak egy sor nem hagyományos eszköz áll rendelkezésére, amelyek bevetése eltérő kockázatokkal jár, és ezek közül csak az egyik az eszközvásárlás.

Arról, hogy az ECB esetleg mennyiségi enyhítésbe kezd, azután kezdődtek el a találgatások, hogy Mario Draghi ECB-elnök a múlt héten azt mondta: a kormányzótanácsban teljes egyetértés van arról, hogy fontolóra vegyék a gazdaságélénkítő célú mennyiségi enyhítést, ha az euróövezeti infláció hosszú időn át nagyon alacsony marad. Márciusban 0,5 százalékra lassult az éves infláció az eurózónában, ezzel tovább távolodott az ECB inflációs céljától, a 2 százalékhoz közelítő értéktől. Az éves összevetésű euróövezeti infláció immár öt hónapja nem éri el az 1 százalékot.

Weidmann megismételte a CNBC-nek adott interjúban: a legfontosabb tényező, amely alapján az ECB dönt arról, közbeavatkozik-e, a középtávú inflációs kilátás.