Az euró értéke kilencéves mélypontra esett, egyben visszagyengült arra a szintre, amelyen kibocsátásakor 1999. januárjában volt, miután napvilágra került, hogy az Európai Bíróság (ECJ) várhatóan nem fog kifogást emelni az Európai Központi Bank (ECB) kiterjedt monetáris enyhítési programja (QE) ellen - jelentette a Guardian. A közös európai valuta egységéért szerdán délelőtt a korábbinál közel fél centtel kevesebbet, csupán 1,1729 dollárt kellett adni.

Utoljára 2005 decemberében volt ezen a szinten az árfolyam, ezt megelőzően 16 éve volt ennyire gyenge az euró a dollárral szemben. A közös európai valutát 1999. január 1-jén vezették be elszámolási eszközként 1:1-es dollárárfolyamon, amelyről azonnal erősödni kezdett, majd hosszabb gyengélkedés követezett. Az euróérmék és -bankjegyek csak 2002. január 1-jén kerültek forgalomba.

Fontos szint

További érdekessége a mai devizapiaci fejleményeknek, hogy az euró az angol fonttal szemben is kitüntetett szintre gyengült. Az 1,30 euró/font körüli árfolyam utoljára 2008 márciusában volt jellemző. A közös európai valuta gyakorlatilag a Lehman Brothers 2008. szeptemberi bedőlése óta nem volt olyan gyenge az a fonttal szemben, mint most. Az amerikai bank csődje után fagytak le a hitelpiacok, brutálisan elmélyítve a pénzügyi válságot és recesszióba döntve a világ országainak nagyobb részét.

Az árfolyamváltozásokat az indította el, hogy az ECJ főtanácsadója, Pedor Cruz Villalon nyilvánosságra hozta állásfoglalását az Európai Központi Bank kiterjedt - azaz az államkötvények vásárlását is magában foglaló - monetáris enyhítéséről. Eszerint a QE összhangban lehet az európai alapszerződéssel és az Európai Unió jogával, feltéve, hogy teljesít bizonyos feltételeket.

Csak úgy vásárolgassanak

Az első ilyen korlát, hogy az ECB nem adhat "direkt" pénzügyi támogatást az egyes eurótagállamoknak, amikor vásárolja a kötvényeiket, a másik, hogy nem torzíthatja el a piaci viszonyokat, a harmadik, hogy meg kell indokolnia, miért alkalmaz ilyen gazdaságösztönző lépéseket. Elemzők ezt úgy értelmezik, hogy az európai jegybank általában vásárolhat állampapírokat, de nem vehet részt a fizetési nehézségekkel küszködő országok megmentésében.

Villalon - akinek véleményét a szokásoknak megfelelően várhatóan magáévá teszi az Európai Bíróság is - azt is leszögezi, hogy az ECB-nek nagy mozgástere van az eurózóna monetáris politikájának meghatározásában és végrehajtásában. Ennek egyik eleme, hogy a banknak nem kell előre korlátot szabnia körvényvásárlásainak (azaz annyi állampapírt vesz, amennyit akar), mert a korlát bejelentése aláásná a beavatkozás sikerét és piaci spekulációkat indítana el.

További fontos részlet, hogy az ECB az eurótagállamok említett finanszírozási tilalmának megsértése nélkül vásárolhatja azoknak az országoknak az állampapírjait is, amelyek adósságainak alacsony, rossz a hitelbesorolása. Ennek a megállapításnak örülhetnek az övezet déli tagországai.

Hajrá!

Úgy tűnik, elhárult minden akadály a kiterjedt monetáris enyhítés elől - értékelte az ECJ-állásfoglalás után kialakult helyzetet a CNBC tudósítása szerint Jonahan Loynes, a londoni Capital Economics kutatóintézet közgazdásza. Az ECB elvileg akár már január 22-ei ülésén beindíthatja a pénznyomtatást - ez a lehetőség ösztönözte euróeladásokra a devizakereskedőket, ami meggyengítette a közös európai valutát.

Jonathan ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az európai jegybank természete szerint óvatos. Emellett a németek akadékoskodása is fékezheti a döntéshozatalt, továbbá azt is figyelembe fogják venni, hogy más országokban halvány eredményeket hozott a QE.

Számos német politikus azzal érvel a monetáris enyhítéssel szemben, hogy abban közvetve, az ECB-n keresztül gyakorlatilag a legerősebb eurótagország, Németország adófizetőinek pénzéből finanszíroznák a többiek kormányait. Nicolas Spiro, a nevét viselő befektetési cég vezetője viszont még az ECJ szerdai lépését is halványnak tartja. Szerinte az újabb példája annak, hogyan szorítják politikai és jogi korlátok közé az eurózóna monetáris politikáját. A döntés lehetetlenné teszi az olyan nyílt, feltétel nélküli eszközvásárlást, amilyennel az amerikai Fed sietett az USA gazdaságának segítségére.

Fontos mérföldkő

Yves Mersch, az ECB igazgatóságának tagja az Európai Bíróság főtanácsnokának jogi véleményére reagálva közölte: tudomásul vesszük az Európai Bíróság főtanácsnokának jogi véleményét az OMT ügyében. Ugyanakkor fontos mérföldkőnek nevezte a véleményt az előzetes döntéshozatalban, amely csak az Európai Bíróság döntését követően fejeződhet be.

Az OMT már készen áll a szabályozás kihirdetésére - jegyezte meg Mersch, aki azt is hangsúlyozta, hogy az ECB mindig is meg volt arról győződve, hogy az OMT jogszerű és az euróövezeti jegybank mandátumával összhangban áll. A kormányzó tanács bármilyen döntése a jegybank árstabilitás biztosítására vonatkozó mandátumának keretében történik. Továbbá hozzátette: a kormányzó tanács - ahogy a múltban is - az EU szabályozásoknak megfelelően fog cselekedni.