A brit konzervatív párt parlamenti képviselői megkezdték azt a szavazássorozatot, amelynek során június végére kettőre szűkítik a pártelnöki posztra, s ezzel az Egyesült Királyság miniszterelnöki megbízatására versenyző politikusok számát. A versenyben a közvélemény-kutatások és a fogadóirodák szerint is vezető Boris Johnson volt londoni polgármester és exkülügyminiszter ellentmondásos üzenetekkel bombázza a sajtót, a sorsáról döntő képviselőtársait, illetve a két végső jelölt közül az új pártelnök-kormányfőt kiválasztó 160 ezer tory párttagot.

Sajtótájékoztatóján komoly üzemmódjában szerepelt: kijelentette, hogy a válási megállapodás nélküli, kemény brexitet csak végső lehetőségnek tartja, nem törekszik a szakításnak erre a nagy gazdasági megrázkódtatással járó (ugyanakkor brit függetlenséget teljesen helyre állító) módjára - derült ki a Bloomberg beszámolójából. Úgy véli, megtalálná a békés váláshoz szükséges összhangot EU-s kollégáival, és igyekezett megnyugtatni a brit üzleti köröket, amelyek úgy félnek a kemény brexittől, mint a tűztől.

Éles ellentét

Ez a fellépés éles ellentétben volt azzal, ahogy a sajtótájékoztatót megelőző napon nyilatkozott. Azzal fenyegetőzött, hogy széttépi a válási egyezséget, amelyet Theresa May kormánya kötött az EU-val (és a londoni parlament háromszor elutasított), és megtagadja a korábbi brit kötelezettségvállalások feloldásáért cserébe ígért 39 milliárd fontos "lelépési díj" befizetést az EU-nak, amíg az meg nem változtatja a megállapodás feltételeit.

A kemény brexitet háttérbe toló megjegyzését megkérdőjelezi a Times értesülése, miszerint brexiter kollégáinak azt mondta, hogy kész felfüggeszteni a parlament működését annak érdekében, hogy a képviselők ne állják útját a megállapodás nélküli válásnak október végén. Más parlamenti képviselők előtt arról beszélt, hogy a parlament felfüggesztését "erősen nem akarja" - ezzel a furcsa fogalmazással sok kétséget ébresztett valódi szándékait illetően.

Van némi magyarázat

A pártelnök-miniszterelnöki poszt elnyeréséért két lényegesen eltérő akaratú csoportot kell megnyerniük maguknak a jelölteknek - emlékeztet a Bloomberg. A részben EU-pártiakból, részben brexiterekből álló konzervatív parlamenti képviselőket, illetve a túlnyomóan brexiter tory párttagokat. Ez bizonyos fokig magyarázza Johnson kusza nyilatkozatait - mint ahogy azt is, hogy versenytársai esetén sem világos, milyen politikát folytatnának kormányfőként.

Ugyanakkor ő a verseny kimagasló esélyese, amit mi sem bizonyított jobban, mint hogy brexiter és EU-párti képviselőtársai egymás lökdösve tolongtak a sajtótájékoztatóján, mint ha azt várnák tőle, hogy egyesítse őket - emelte ki a BBC tudósítója Laure Kuenssberg. Az ellenmondó jelzések, amelyeket ad éppen azt a szándékot fejezik ki, hogy újra akarja egyesíteni a szétszakadt Konzervatív Pártot.

Nehéz lesz

Csakhogy Theresa May is pontosan így kezdte kormányfői tevékenységét három évvel ezelőtt: határozott brexitet, teljes függetlenséget ígért az egyik, sima átmenetet, szoros EU-s kapcsolatokat a másik csoportnak. Kiderült, hogy ezt a két vállalást nem lehet egyszerre teljesíteni. Johnsont végül 313 szavazó közül 114 tory képviselőtársa támogatta az első szavazáson, az utána következő Jeremy Hung külügyminiszterre 43-an, a harmadik Michael Gove környezetvédelmi miniszterre 37-en szavaztak.

Hárman kiesetek, mert nem kapták meg a továbbjutáshoz szükséges 17 voksot, a 40 éves Matt Hancock egészségügyi miniszter, a legifjabb induló, akit 20-an támogattak önként lépett vissza. Indoklása szerint lesz még módja megmérettetni magát a megtisztelő posztokra később. Sajtóhírek szerint tárgyalt a Johnson után következő jelöltekkel arról, hogy beáll mögéjük, vélhetően hozva támogatóit is. A tory vezetők körében állítólag próbálnak összehozni egy koalíciót, amely megállíthatja a volt külügyminiszter nyomulását.

A Bloomberg szerint Johnson legnagyobb gondja, hogy az a híre, hogy megbízhatatlan politikus (lásd keretes írásunkat). Ezért ellentmondó nyilatkozataival csak erősíti ezt a képet magáról. Nem lehet May 2.0-s változata, mert az ügyvezető kormányfőnek három évvel ezelőtt egy ideig elhihették, hogy képes a kibékíthetetlen ellentmondások összebékítésére. A történtek tükrében - hogy ez nem sikerült - egy a lehetetlen feladatra vállalkozó politikus megválasztása a káosz 2.0-s változatát ígéri az Egyesült Királyságnak.

Az ígéret szép szó...

Boris Johnson azzal kampányol, hogy akik nem hiszik, hogy betartaná az ígéreteit, azok nézzék meg, mit ígért és tett London polgármestereként. A Business Insider szerint ebből az összehasonlításból nem jönne ki jól. Az ígérte a főváros lakóinak, hogy a buldózerek elé fekszik, ha elkezdik a Heathrow repülőtér bővítését, ám az erről szóló parlamenti szavazás idejére külföldi utat szervezett és konzervatív képviselőtársainak megígérte, hogy nem tesz keresztbe a bővítésnek. A helyi adó csökkentését ígérte, ami évi 445 fontot hagy a londoniak zsebében, aztán kiderült, hogy ez a szám nem valós megtakarítás, hanem úgy számolták, hogy polgármesteri kampányban vele szemben indult Ken Livingstone adóemelése ennyivel növelné az egy főre eső helyi adót. Az utcán alvó emberek eltüntetését ígérte, ám regnálása alatt 130 százalékkal nőtt a számuk. Azt mondta ezerrel növeli a rendőrök számát, ám ezerrel csökkent a számuk, azt ígérte, hogy minden londoni metróállomáson megmarad a személyzettel dolgozó jegyárusító kioszk, ám ezek egytől egyig eltűntek. A metró jegyárainak csökkentéséről beszélt, majd megválasztása után 4,2 százalékkal emelte azokat. A nyitott peronú buszok visszahozatalát ígérte, amit biztonsági és egészségügyi okokból nem lehetett teljesíteni. A közlekedési lámpák újraszabályozásával megszünteti a dugókat - jelentette ki, ám regnálása alatt kilenc százalékkal csökkent az autók átlagos sebessége Londonban. Az ígérte, hogy magáncégek bevonásával biciklikölcsönző-rendszert hoz létre, ami egy fillérjébe se kerül az adófizetőknek. Ebből sem lett semmi.