A téma parlamenti szakértője, Anni Podimata görög szociáldemokrata képviselő üdvözölte a Parlament kitartását: "A Parlament állta a szavát, következetesek maradtunk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a pénzügyi szektor ezzel az adónemmel kiveszi a részét a válságból való kilábaláshoz, és visszatérhet eredeti feladatához: a reálgazdaság pénzügyi igényeinek kielégítéséhez" - idézi az EP tájékoztatási irodája.

Az elfogadott jelentés a Bizottság javaslatát támogatva a pénzügyi eszközök széles körére: értékpapírokra, kötvényekre és származtatott ügyletekre egyaránt kiterjesztené a pénzügyi tranzakciós adót. Ugyanakkor a tőzsdére bevezetett kis- és középméretű vállalatok és a nyugdíjalapok esetében engedményeket tenne, mivel azok pénzügyi műveletei kevésbé spekulatív jellegűek.

Mennyi az annyi?

A parlamenti jelentés változatlanul hagyta a Bizottság által javasolt adókulcsot, amely az értékpapír- és kötvénykereskedelem esetén 0,1 százalék, derivatív ügyletek esetében pedig 0,01 százalék. A tagállamok azonban a tőzsdén kívüli pénzügyi tranzakciókra - amelyek a tőzsdén folytatott kereskedelemnél kevésbé ellenőrzöttek és átláthatóak - alkalmazhatnak magasabb adókulcsot.

2017. január elsejéig az állampapír-ügyleteket 0,05 százalékos adó terhelné, a nyugdíjalapok pedig ugyaneddig az időpontig 0,05 százalékos adót fizetnének az értékpapír- és kötvényügyleteik, 0,005 százalékot pedig a derivatív ügyletek után.

Büntetik az adóelkerülést

Az elfogadott szöveg határozottan drágábbá teszi az adóelkerülést, mint az adó megfizetését. A tranzakciós adó megfizetésétől teszi ugyanis függővé a jogcímátruházást, vagyis ha az értékpapír vásárlója nem fizeti be a tranzakciós adót, akkor jogilag nem válik annak tulajdonosává, és az ügylet nem teljesíti a központi elszámolás feltételeit - áll az EP tájékoztatójában.

11 ország

Az Európai Parlamentnek adóügyekben konzultációs szerepe van. Megállapodás a megerősített együttműködésben részt vevő 11 tagország - Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország - egyetértésével jöhet létre.