Az EU gazdasági teljesítményének kétharmada, az új munkahelyeknek pedig mintegy 90 százaléka a szolgáltatásoknak köszönhető, a szolgáltatási ágazat azonban alulteljesít. Az 500 millió potenciális fogyasztót elérő egységes uniós piac szolgáltatási ágazatának termelékenysége nem javul a kívánt mértékben, és a világ más térségei felzárkózóban vannak - mutat rá az EB közleménye.

A piac működését hátráltató tényezők akadályozzák a cégalapítást és a vállalkozások bővítését, és magasabb fogyasztói árakat és szűkebb választékot eredményeznek. Ráadásul a gyáripar teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a szolgáltatások versenyképességétől. Ezért az egységes piacon megvalósuló szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok az EU gyártási ágazatának versenyképességét is visszavetik.

Ahhoz, hogy ez a tendencia megforduljon, további munkahelyek jöjjenek létre és növekedést generáljanak, a tagállamoknak ösztönözniük kell a szolgáltatásokon alapuló gazdaság fejlesztését, és jobban ki kell használniuk a szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségeket - hangsúlyozza a testület.

Négy javaslat

A bizottság ennek érdekében négy kezdeményezéssel állt elő.

1. Új európai elektronikus szolgáltatási kártyát vezetnének be. Ez egy egyszerűsített, egyablakos elektronikus eljárást takar, amelynek révén a szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők (például mérnöki vállalkozások, informatikai tanácsadók, a kereskedelmi vásárok szervezői) saját országukban, saját nyelvükön intézhetik a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan előírt adminisztratív kötelezettségeiket.

A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellenőrizné a szükséges adatokat, amelyeket továbbít a másik tagországnak, a fogadó tagállam illetékes hatóságai pedig arról döntenek, hogy engedélyezik-e a kérelmezőnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson az ország területén. Az európai elektronikus szolgáltatási kártya és az ahhoz kapcsolódó eljárás nem érinti a munkáltatók kötelezettségeit és a munkavállalók jogait - emeli ki a bizottság.

2. Felülvizsgálnák a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok arányosságát. Mintegy 50 millió ember - az európai munkavállalók 22 százaléka - olyan szakmában dolgozik, amelynek gyakorlása szakképesítés megszerzéséhez kötött, vagy amelynek tekintetében védett foglalkozásmegnevezés használatos (például gyógyszerész, építész). Sok esetben azonban a túlzottan nagy terhet jelentő és elavult szabályok indokolatlanul megnehezítik a megfelelően képesített jelentkezőknek, hogy elhelyezkedjenek a szóban forgó területeken, ami a fogyasztók szempontjából is hátrányos. A bizottság most azoknak a rendelkezéseknek az egyszerűsítésére és tisztázására tesz javaslatot, amelyek meghatározzák, milyen átfogó és átlátható arányossági vizsgálatokat kell a tagállamoknak elvégezniük a vonatkozó nemzeti szabályok meghozatala vagy módosítása előtt.

3. A bizottság mostani javaslatai között iránymutatást is ad a szakmák szabályozásával kapcsolatos tagállami reformokhoz. A testület ugyanis úgy látja a tagállamok által 2014 és 2016 között végzett kölcsönös értékelése alapján, hogy azokban a tagállamokban, ahol megnyitották a szolgáltatási piacokat (pl. Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban), olcsóbbak a szolgáltatások és nagyobb a választék, miközben a fogyasztók és a munkavállalók magas fokú védelme sem gyengült. Az iránymutatás azoknak a szakmai szolgáltatásoknak a szabályozása terén végrehajtandó nemzeti reformokra vonatkozik, amelyektől a legnagyobb mértékű növekedés és munkahelyteremtés remélhető. Az iránymutatás az építészekre, mérnökökre, ügyvédekre, könyvelőkre, szabadalmi ügynökökre, ingatlanközvetítőkre és idegenvezetőkre vonatkozó követelmények felülvizsgálatára vonatkozik a közlemény szerint.

4. A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési mechanizmus javítása. A tagállamok már a jelenlegi uniós szabályok értelmében is kötelesek értesíteni a bizottságot a szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezeteikről, így a tagállamok időben kaphatnak jelzést arról, hogy a tervezett nemzeti jogszabály összhangban van-e az uniós joggal. Az EB mostani javaslata lerövidíti, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi ezt az eljárást.

Az adatgazdaságban is több lehetőség lenne

Az uniós adatgazdaság becslések szerint 2015-ben 5,6 százalékkal 272 milliárd euróra nőtt az előző évhez képest, 2020-ban pedig már akár 7,4 millió munkahelyet is adhat. Az EB szerint azonban az EU nem használja ki teljes mértékben az adattechnológiában rejlő lehetőségeket sem.

A testület arra hívja fel a figyelmet, hogy számos olyan, főként a nemzeti adatlokalizációval kapcsolatos követelmények formájában fennálló jogi vagy közigazgatási korlátozás létezik, amelyek a teljes uniós adatpiac működését visszafogják. Ennek megváltoztatásához fel kellene számolni azokat az akadályokat, amelyek indokolatlan akadályokat képeznek és javítani kellene a jogbiztonságot. Ezeknek a korlátozásoknak a felszámolása számottevő GDP-növekedést eredményezhet, melynek összege évente akár a 8 milliárd eurót is elérheti.

Szigorú szabályok

Az EB ezért - a 2015 májusában ismertetett digitális egységes piaci stratégia részeként - felvázolta az európai adatgazdaság kiépítését célzó következő lépéseket is. A bizottság véleménye szerint az érintett tagállamoknak nagyobb részt kell vállalniuk olyan, határokon átívelő projektekben, amelyek során az adatokkal a való élet által teremtett helyzetekben kell bánni. A bizottság szerint az adatfelhasználással kapcsolatban ki kell szélesíteni az adathozzáférést és az adattovábbítást, mivel a nem személyes jellegű, gépileg létrehozott adatok segíthetik induló innovatív vállalkozások és új üzleti modellek létrejöttét.

A bizottság közleménye hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kezdeményezések szigorú, a személyes adatok védelmét célzó szabályokon alapulnak, és az elektronikus hírközlés titkosságát hivatottak biztosítani.

Az általános adatvédelmi rendelet teljes körűen szabályozza az EU-ban a személyes adatok kezelését, ideértve a természetes személyekre vonatkozó, illetve a természetes személyek azonosítására alkalmas gépileg létrehozott és ipari adatokat. Azáltal, hogy egységes és szigorú normákat állapít meg az adatvédelem tekintetében, a rendelet biztosítja a személyes adatok szabad áramlását az Európai Unióban.

És a személyes adatok?

Az általános adatvédelmi rendelet hatálya azonban nem terjed ki a nem személyes adatokra, ha azok ipari vagy gépileg létrehozott adatok, sem a személyes adatok áramlását hátráltató akadályokra, ha azok nem a személyes adatok védelme miatt szükségesek, hanem pl. adóügyi vagy számviteli jogszabályokra vezethetők vissza.

A bizottság az érdekelt felekkel való konzultációk révén keresi a megoldásokat néhány, jogbizonytalanságokat előidéző problémákkal kapcsolatban. Ezek között a közlemény az adathozzáférést és adattovábbítást (nem személyes jellegű, gépileg létrehozott adatok), az adatokon alapuló termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősségvállalást (a felelősségre vonatkozó hatályos uniós szabályok hozzáigazítása korunk digitális, adatvezérelt termékeihez és szolgáltatásaihoz), valamint az adathordozhatóságot említi.

Az adatlokalizációs korlátok arányosságát illetően pedig - szükség esetén - intézkedéseket hoz a jogszabályok érvényre juttatása érdekében, illetve - ha kell - további kezdeményezéseket tesz az indokolatlan és aránytalan adatlokalizációs korlátozások felszámolásáért.