Régiónkénti összehasonlításban Erdélyben a legnagyobbak a fizetések Romániában - írta a bukaresti Új Magyar Szó, Kolozs megye vezeti Erdélyben a bruttó átlagbérek rangsorát. Az az egyetlen megye az országban Bukarest és Ilfov mellett, ahol a júniusi bruttó átlagfizetés meghaladta a 2000 lejt - derült ki a statisztikai intézet adataiból.

Kolozs megyében júniusban 2 051 lej volt a bruttó átlagbér, 1,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A jurnalul.ro által megszólaltatott szakemberek szerint az erdélyi megye jó helyezésének hátterében az is áll, hogy a nagy multinacionális vállalatok egy része ide helyezte a logisztikai központját.

A bruttó átlagbér országos rangsorában az élen áll Szeben (1 979 lej) és Brassó megye (1 865 lej). A régió lakóinak fizetését a német nyelvtudás dobja meg. Brassó megyében egyébként országosan a legnagyobb arányú volt az egy év alatti béremelkedés, 2,6 százalék.

Júniusban a bruttó átlagbér 2 516 lej volt Romániában, 7,8 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.

Az erdélyi Transindex szerint változnak az erőviszonyok, már nem Bukarest-függő a román gazdaság. A főváros üzleti forgalma mintegy harmadával csökkent a válság ideje alatt, közben az erdélyi és bánsági megyék rendkívül jól teljesítenek.

A 2008-as gazdasági válságot megelőző időszakban a romániai vállalatok összesített üzleti forgalmának (árbevételének) mintegy 63 százalékát adták a bukaresti vállalatok. Az elmúlt hét évben ugyanakkor jelentősen változtak az erőviszonyok, ahogy az a Ziarul Financiar elemzéséből is kiderül, a fővárosi cégek árbevétele hét év alatt több mint harmadával csökkent, Bukarest így 2014 végére már csak 37 százalékát adta az ország összesített üzleti forgalmának.

A jelentős magyar lakosságú megyék összesített üzleti forgalmának növekedése eléggé vegyes képet mutat az elmúlt hét évben. Hargita és Kovászna megye a mezőny második felében helyezkedik el, az összesített üzleti forgalom csupán 23, illetve 21 százalékkal bővült a két megyében 2008-hoz viszonyítva. A többi megyéhez hasonlított gyenge növekedés egyik magyarázata, hogy mindkét székelyföldi megyében több mint ezerrel csökkent 2008 óta a vállalkozások száma.

A gazdasági válság kitörését megelőző évhez viszonyítva 700-zal kevesebb vállalat van bejegyezve Maros megyében is, az ottani cégek mégis megduplázták a megye üzleti forgalmát a 2008-2014-es periódusban.

Az erdélyi megyék közül különösen nagyot nőtt az üzleti forgalom Szeben (145 százalék), Arad (123 százalék), Fehér (110 százalék) és Temes megyékben (96 százalék), de 50 százaléknál magasabb az üzleti forgalom növekedése Brassó (80), Szatmár (78), Szilágy (68), Beszterce-Naszód (60), Bihar (59) és Kolozs megyében (57) is az elemzett időszakban.

A kereskedelmi cégjegyzék adatainak részletesebb vizsgálatából kitűnik, hogy a legjobban teljesítő erdélyi és bánsági megyék (Szeben, Arad, Fehér és Temes megye) leginkább a német autóipari holdingokhoz köthető autóalkatrész-gyártó üzemek érkezésének köszönhették a megyék üzleti forgalmában bekövetkezett rendkívüli növekedést. Az említett megyékben ugyanakkor az autóipar mellett az elmúlt 2-3 évben egyre nagyobb szeletet foglal az összesített üzleti forgalomból az IT-hoz iparágak folyamatosan bővülő tevékenysége is.

A Ziarul Financiar elemzésében arra is rámutat, hogy szinte alig érzékelhető Kolozs megye gazdaságán a Nokia távozása. A finn vállalat által hagyott mintegy 2 milliárd eurós "űrt" szinte észrevétlenül töltötte be az olasz De'Longhi, valamint az a 2 500 új vállalkozás, amelyet a vizsgált időszakban a megyében jegyeztek be. Emellett a megye üzleti forgalmához egyre nagyobb hozzájárulása van a német Bosch-nak is, valamint az IT-szektor kiemelkedő teljesítményének.

A legjobban teljesítő romániai megye Argeº, ahol az üzleti forgalom a válság ideje alatt együtt növekedett az azóta a Bukarestben bejegyzett OMV Petromot is megelőző, és Románia legnagyobb vállalatává előlépő Dacia árbevételének bővülésével. A Dacia amellett, hogy szinte minden évben növelni tudta árbevételét, olyan kisebb beszállítókat is maga köré vonzott, amelyek a megyét a román export központjává léptették elő.