Továbbra is az eurózóna krízisének kezelése adja a fő feladatot az európai vezetőknek, de a ma délutáni-esti csúcsértekezletükön arra keresnek majd megoldásokat, hogyan lehetne serkenteni a gazdasági növekedést a régióban, miközben a megszorítások politikájában áttérnének az "okos" megoldások alkalmazására - írja beharangozójában a BBC. Az EU-ban 23 millió embernek nincs állása, és az unió vezetői, illetve a szakértők egyre inkább tartanak attól, hogy a kiterjedt költségvetési kiadáscsökkentések kárt okoznak a vállalkozásoknak, illetve hátráltatják a munkaerő képzését és átképzését.

A megszorításoknak "okosaknak", azaz jól célzottaknak kell lenniük, hogy helyet biztosítsanak a növekedés megindulásának - érvel az Európai Bizottság a csúcsra készített előterjesztésében. Az értekezletet a recesszió árnyékában tartják, az egyik napirendi pont a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, egy további a kis- és közepes vállalkozások segítéséről szól. A brüsszeli bizottság 82 milliárd eurót különített el olyan projektekre, amelyek serkentik a növekedést és javítják a foglalkoztatást.

Kapcsolódó

Kint is vannak, bent is vannak

További kiemelkedő témája a csúcsnak a költségvetési kapcsolatok szorosabbra húzását célzó "fiscal compact" egyes részleteinek tisztázása. Nagy-Britannia ugyan kívül marad ezen a rendszeren, de megfigyelői státusra tart igényt a róla szóló tárgyalásokon. Lengyelország ragaszkodik hozzá, hogy az euró bevezetésére készülő országok egyenrangú félként vegyenek részt az új rendszer kialakításáról folyó tárgyalásokon.

Csehország viszont elhalaszthatja a csatlakozást a szorosabb unióhoz, mivel az országot irányító kormánykoalíció is megosztott a kérdésben, Írországban pedig népszavazást tarthatnak az ügyben. A BBC birtokába jutott tervezet szerint a fiskális unió résztvevői legalább évente kétszer tartanának külön csúcsértekezletet, amelyre az eurózónán kívüli tagokat a csoport elnöke hívná meg, amikor azt "helyénvalónak látja, de legalább egyszer egy évben".

Tüzek és tűzoltás mindenfelé

Az EU-csúcs résztvevőire is nyomást gyakorolhat, hogy Belgiumban általános sztrájkot tartanak a megszorítások elleni tiltakozásul. A munkabeszüntetés miatt leállt a helyi közlekedés és akadozik a nemzetközi forgalom is. Az értekezlet háttérszemélyzetét ezért délután két órára rendeleték be a fél hatkor kezdődő esemény előtt.

Az elnökválasztásra készülő Nicolas Sarkozy francia államfő bejelentette, hogy függetlenül az EU döntésétől - azaz akár egyoldalúan is - 0,1 százalékos adót vetnek ki a banki tranzakciókra. A közteher része egy csomagnak, amellyel forrást igyekeznek teremteni a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés serkentésére.

Örökzöld Görögország

Az athéni kormány ugyan bizonyára szeretné, ha végre nem lenne minden egyes uniós csúcs egyik fontos napirendi kérdése a görög válság állása, ám nem a mostani értekezlet lesz az, amelyen ez a vágya teljesül. A BBC szerint az ország már február elején kifuthat a pénzéből, ha nem sikerül végre megállapodnia a második EU-IMF segélyprogram elindításáról.

A magánhitelezőkkel kötendő megállapodás - miután az ezeket képviselő IIF lobbi szervezet elfogadta az unió feltételeit, amelynek eredményeként a hitelező pénzintézetek elbukják követeléseik 70 százalékát - állítólag sínen van. Ugyanakkor a hét végén rossz ízű vita alakult ki a görög és a német kormány között arról, hogy Athén csak akkor kaphat további uniós forrásokat, ha végre teljesíti reformígéreteit. Úgy tűnik, Berlin képtelennek látja erre a görög államigazgatást.