Az EU-ban senki sem kíván teljes mértékben leválni Kínáról, hiszen napi szinten 2,3 milliárd euró értékű kereskedelem bonyolódik le a két fél között, inkább a Kínától való túlzott függőségek csökkentésére törekszünk – tisztázta Josep Borrell, az unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

Borrell elmondta, hogy az Európai Bizottság a függések csökkentésének érdekében gazdasági biztonságról szóló stratégián dolgozik, amelyet a következő napokban mutat be. Azt is hangsúlyozta, az EU elvárja Kínától, hogy használja a befolyását, és gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború mielőbbi befejezése érdekében.

Attól tartottunk, hogy Kína fegyverekkel támogatja majd Oroszországot, ami egész biztosan károsította volna a Pekinggel való kapcsolatainkat, de egyelőre nem ez a helyzet

– fűzte hozzá.

A kormány addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret újabb részletét, amig az OTP nem kerül le a háború „szponzori” listájáról

A kormány addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t, valamint nem támogatja az újabb szankciókat részben emiatt, részben a kínai cégeket érintő korlátozások miatt – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Bővebben>>>

A főképviselő a külügyminiszteri tanácskozás napirendjét taglalva elmondta, hogy a tagországok diplomáciai vezetői politikai vitát tartanak a már hatályban lévő, Oroszország elleni korlátozó intézkedések kikerülését akadályozó legújabb szankciós csomagról, illetve az Európai Békekeretből történő újabb 500 millió eurós kifizetésről ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására.

„Ez nem csak Magyarországról szól, mivel az új szankciócsomagnak vannak olyan sajátos szempontjai, amelyek miatt sok ország meg akarja majd vitatni. Ezért nagyon fontos politikai vitát folytatni arról, hogy ez miként érintené az egyes tagállamokat. A problémák megoldásának egyetlen módja a megbeszélés” – mondta Borrell arról, hogy Magyarország blokkolja-e ezeket a lépéseket.

Előkészült a terep

Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt heti találkozójukon a világ legfejlettebb gazdasággal rendelkező országai, a G7-ek úgy döntöttek, előkészítik a terepet annak érdekében, hogy Ukrajna megkapja a szükséges F-16-os vadászgépeket.

Mint mondta, a pilóták kiképzése már megkezdődött, és reméli, hogy Ukrajna hamarosan megkapja ezeket a védelmi eszközöket.

 

A többség szava szent: eltörölnék az EU-ban a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatalt

A teljes egyetértésen nyugvó döntéshozatal megszüntetését és a minősített többségi döntések gyakorlatának bevezetését sürgeti az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájában kilenc tagállam, amelyek a közös ügy előmozdításának céljával csütörtökön megalakították a Baráti Csoport elnevezésű kezdeményezést. Bővebben>>>

Egyhangúság helyett többségi döntéshozás

Hétfőn tíz uniós tagállam külügyminisztere különmegbeszélést tart Brüsszelben annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a német javaslatot, miszerint a hatékonyság és a nemzetközi súly növelése érdekében külpolitikai kérdésekben egyhangúság helyett minősített többséggel hozzanak döntéseket.

A kezdeményezést Németországon kívül Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Franciaország és Olaszország is támogatja.

Borrell ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy mindig is a minősített többségi szavazás mellett állt, mert több esetben bebizonyosodott, hogy egyhangúsággal nagyon hosszadalmas a döntéshozatali folyamat.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszer szerint az EU-nak egységesen, szolidárisan, ugyanakkor hatékonyan kell fellépnie a nemzetközi ügyekben, és a minősített többségi döntéshozatal ezt a célt szolgálná. Megerősítette, hogy Spanyolország, amint június 1-én átveszi az unió soros elnökségét, ez irányba fog nyomást gyakorolni.

Nem akarnak forradalmat

Annalena Baerbock német külügyminiszter azt mondta, „a múltban azt tapasztaltuk, hogy nem találtunk egyhangúságot, amikor arra volt szükség, így nem jutottunk előre globális politikai szereplőként”.

Hozzátette, a kezdeményezést támogató tíz tagállam nem „forradalmat” javasol, hanem annak megfontolását, hogy mit lehet tenni a meglévő szerződések keretein belül annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon az unió kül- és biztonságpolitikája.