Az újfajta adóról az Európai Bizottság által előkészített javaslatot az uniós állam- és kormányfők már a jövő év elején megvitathatják - mondta Sarkozy. Franciaország küzdeni fog azért, hogy az új adó a jövő év végéig életbe is léphessen, ígérte az elnök. A pénzügyi szereplőknek pénzügyileg is hozzá kell járulniuk az okozott károk helyreállításához - hangsúlyozta a francia elnök.

Sarkozy üdvözölte, hogy számos ország csatlakozott a javaslathoz. Megemlítette Németországot, Spanyolországot, Argentínát, az Afrikai Unió államait, Etiópiát, Dél-Afrikát, valamint Brazíliát, amely annyit jelzett, hogy figyelemmel kíséri a folyamatot.

A tranzakciós adóról szóló francia-német javaslatot a zárónyilatkozat is megemlíti, de a G20-ak szintjén nem alakult ki egységes álláspont.

Sarkozy arról is szólt, hogy a G20-ak közzéteszik annak a 11 adóparadicsomot rejtő országnak a listáját, amelyeket "kiközösít" a nemzetközi közösség.

A G20-ak elsősorban a görög válság továbbterjedését próbálták megakadályozni a kétnapos találkozón, amelynek a referendum elvetésével sem múlt el minden veszélye. Ráadásul időközben a piacok nyomása az eurózóna harmadik legjelentősebb gazdaságára és a világ negyedik legjelentősebb hitelfelvevőjére, Olaszországra helyeződött át.

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök délután megerősítette, hogy kormánya ezért hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Bizottsággal együtt ellenőrizze az államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak növelésében is megállapodtak a G20-csoport országai, de arról még nem tudtak dönteni, hogy ez hogyan történjék. Herman van Rompuy uniós elnök sajtóértekezletén elmondta: a forrásbővítésre különböző lehetőségek vannak, a G20-csoport pénzügyminisztereit kérték fel, hogy a felmerült opciókat dolgozzák ki. Egyelőre az európai és nem európai országok eltérő állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne az IMF-et hatékonyabban felhasználni a segítségnyújtásban. Több, az Egyesült Államok által támogatott feltörekvő ország nem kívánja addig márványba vésni a számokat, ameddig az eurózóna nem rendezte belső problémáit.

A költségvetési többlettel rendelkező feltörekvő országok, első helyen Kínával, elkötelezték magukat arra, hogy a belső kereslet általi gazdasági növekedés irányában fejlesztik gazdasági modelljüket, oly módon, hogy támogassák a világgazdaság beindulását és a pénzügyi stabilitást.