Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemrégiben egy évvel meghosszabbította az EU vezetésével tevékenykedő békefenntartó erők misszióját Bosznia-Hercegovinában. Az egyhangú szavazásnak, amely Kína és Oroszország képviselőjének részvétlével történt, örömhírnek kellene lennie tekintettel arra, hogy az ország három etnikuma közti feszültség erősödőben van.

Valójában azonban egy újabb szöget ütöttek be a daytoni békemegállapodás koporsójába, amely lezárta az 1992 és 1995 között dúlt jugoszláv polgárháborút és a jelenlegi formájában megteremtette Bosznia-Hercegovinát – véli Tony Barber, a Financial Times publicistája.

Kapcsolódó

Az ENSZ-határozatra azért volt szükség, mert a nyugati hatalmak vonakodnak kiállni az általuk képviselt értékek mellett, amelynek alapján legalább Európán belül érvényesíthetnék a hatalmukat egy olyan régióban, amelyben az USA és az EU az 1990-es évek óta fölényben van bármely más külső hatalom befolyásával szemben.

Bosznia-Hercegovinában a békekötéssel befagyasztották a szerb, horvát és muszlim közösség etnikai megosztottságát, és miután e rendszer fenntartásának külső támogatása gyengül, az a lehetőség fenyeget, hogy olyan módon forgácsolódik szét az ország, mint Moldova, Georgia (Grúzia) vagy Ukrajna, amelyekből etnikai alapon orosz támogatással kvázi államok szakadtak ki.

A kiterjedt háború ugyanis nem valószínű, ám az alattomos fenyegetőzés az elszakadással, amivel a szerb közösség vezetői revolvereznek, annál életszerűbb. A Biztonsági Tanács szavazása azért rossz ómen, mert bevonta az ügybe az oroszokat és a kínaiakat, akik megkérhetik az árát a támogatásuknak. Az első ár, amit meg kellett fizetni az, hogy kimaradt a szövegből a szarajevói ENSZ Főmegbízott Hivatalának említése, ami sokba kerülhet még a nyugati országoknak.

Rendet tartani

Ennek a hivatalnak a dolga betartatni minden érintett féllel a daytoni egyezményt, ezen belül megakadályozni Bosznia szétszedését az extrém nacionalista elszakadáspárti politikai erők tevékenysége nyomán. A főmegbízotti posztot betöltő személyt mindig az európai országok delegálták, az elmúlt években az ezen poszton állók 140 olyan boszniai tisztviselőt, minisztert, bírót, választott politikust távolítottak el a helyéről, aki veszélyt jelentett e daytoni rendszerre.

Ha a nyugati politikusok nem érzik szükségét annak, hogy a főmegbízott hivatalára hivatkozzanak, akkor az azt jelzi a szerb szeparatistáknak, hogy a Nyugat immáron nem érdekelt abban, hogy rigorózusan betartassa a daytoni békemegállapodásban foglaltakat. A helyi szerb vezetők, akárcsak Oroszország mindig is a hivatal felszámolását akarták. Ráadásul nyugati diplomaták még azzal a gondolattal is kacérkodnak, hogy egy választójogi reformmal megerősítsék az ország etnikai alapú pártjait.

Sötét árnyék

Christian Schmidt volt német miniszter, boszniai főmegbízott - akinek augusztusi kinevezését a szerb közösség és Oroszország nem ismerte el - nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a jugoszláv háború óta Bosznia-Hercegovina a legnagyobb egzisztenciális válságába süllyed a szerbek kiszakadási törekvései miatt. A brit üzleti lap szakírója szerint ha a Nyugat aláírja az ország etnikai alapú politikai megosztottságát, azzal megalapozza, hogy a jövőben súlyos kihívásokkal kerüljön szembe.