Az Európai Unió döntése, miszerint egyelőre zárva tartja a kapuját a nyugat-balkáni államok előtt, ráébresztette a térség országait, hogy nem bízhatnak meg nyugat-európai szomszédaikban - idézte a Financial Times Aleksandar Vucic szerb államfőt. Az unió számos tagállama Franciaországgal az élen úgy ítéli meg, hogy előbb a belső reformokban kellene előrelépni, és csak ezt követően kellene megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Vucic ebből azt a következtetést vonja le, hogy helyes az a politikája, amelynek célja, hogy országa szorosabbra fűzze kapcsolatait Kínával és Oroszországgal.

Belgrád kész arra, hogy szabadkereskedelmi megállapodást írjon alá az öt tagállamot számláló, Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unióval, emellett arra biztatja szomszédait, hogy erősítsék meg regionális integrációjukat. "Magunkról kell gondoskodnunk" - fogalmaz Vucic -, és ez a hozzáállás igazolhatja azokat - köztük az USA vezetését -, akik rossz döntésnek tarják a két nyugat-balkáni állam uniós csatlakozási lehetőségének elnapolását.

Nem csak rajtuk múlik

Vucic élesen bírálja az EU hozzáállását, amely eddig arról szólt, hogy csak a belépni szándékozó államokon múlik, mikor teljesítik a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Immáron nyilvánvaló, hogy szó sincs erről. Szerinte nem várhatnak arra, hogy mikor gondolja meg magát a holland vagy a dán kormány - utalt arra, hogy Párizs mellett Amszterdam és Koppenhága zárkózott el a csatlakozási tárgyalások folytatásától.

A napokban Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia vezetői aláírtak egy deklarációt, amely szerint az EU schengeni zónájának mintájára megnyitják a határaikat egymás polgárai, árui, szolgáltatásai és befektetései előtt. Ebben meghívták a többi nyugat-balkáni országot is az integrációba, amellyel összességében egy 18 millió embert számláló régió jöhetne létre. Vucic úgy látja, hogy Szerbia szomszédai eddig nem voltak igazán érdekeltek egy ilyen együttműködésben, de az EU barátságtalan döntésével megváltozott a helyzet.

Ami a belgrádi kormányt illeti, készek lennének szinkronizálni Albániával és Észak-Macedóniával az áfarezsimjüket, továbbá közös befektetési ösztönzőket vezetnének be. Ezzel három országot átfogó, 12 milliós közös piac jöhetne létre.

Jugoszlávia

Szerbia egyébként 2014-ben kezdett csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ám az uniós szakértők úgy látták, hogy mostanra nem jutott el arra a felkészültségi szintre, mint Észak-Macedónia és Albánia. Egy Belgrádban dolgozó uniós diplomata úgy fogalmazott a Financial Timesnak, hogy benyomása szerint Belgrád csak azért keresi az EU közelségét, mert Szerbia földrajzilag a határán fekszik.

Vucic regionális integrációja a volt Jugoszláviára emlékeztet, amely semleges volt a Szovjetunió és a Nyugat között, bár Szlovénia és Horvátország EU-tagságával ez már csak egy kicsi Jugoszlávia lehetne. Pontosabban még az sem, mert ehhez be kellene vonni az együttműködésbe Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót is, miközben Bosznia szerb kisebbségi önkormányzata Belgrád támogatásával a kiválással kacérkodik, Koszovó függetlenségét pedig nem ismeri el Szerbia.