Az euró bevezetése néhány éve még egyfajta jutalomnak tűnhetett Lettországban, amelyet a pénzügyi válságot követő brutális recessziót kezelő, a GDP 16 százalékát elérő, 10-20 százalékos nyugdíj- és bércsökkentéseket tartalmazó megszorításokért kaphat cserébe az ország. A lakosság többsége azonban ma már nem kér ebből az elismerésből.

Az SKDS közvélemény-kutató intézet decemberi felmérésében a megkérdezettek éppen fele ellenezte a közös európai deviza átvételét és csak ötödük támogatta a lépést. Októberben még rosszabb volt az eredmény az euró szempontjából, akkor 58 százalékon állt az elutasítók aránya.

Az SKDS másik, még novemberben készült körkérdésében a megszólalók 67 százaléka azt mondta, hogy szerinte nőni fognak az árak az eurózóna-csatlakozás miatt. Ez a legmagasabb arány 2006 decemberbe óta. Az aggodalom annak ellenére erősödött, hogy a múlt hónapban valójában 0,4 százalékkal mérséklődtek az árak Lettországban. A pénzügyminisztérium 2014-re 2,3 százalékos inflációt jósol a GDP 4,2 százalékos növekedése mellett.

Jó lesz ez

A kormány természetesen a változás előnyeit domborítja ki propagandájában. Az euró átvétele nyomán több tőke érkezik majd az országba, erősödik az export, összességében gyorsul a gazdaság bővülése, ami a jólét növekedésének alapja - fejtegette a napokban Andris Vilks pénzügyminiszter.

A lettek kaptak némi vállveregetést Németországból. Wolfgang Schäuble régi-új pénzügyminiszter például úgy látja, hogy Lettország a stabilitásorientált országok csoportját erősíti majd az eurózónában, ami segíteni fog abban, hogy Európa továbblépjen a gazdasági reformok útján.

Nem lesz ez jó

Az utca embere azonban nem pont így látja. Biztos, hogy nőni fognak az árak - idézett a Bloomberg egy 51 éves rigai bolttulajdonost. Lettországnak az eurózóna tagjaként segítenie kell más országokat adósságuk visszafizetésében. Miért kellene az egyik államnak a másik adósságát törlesztenie? - tette fel a szónoki kérdést a politika iránt láthatóan érdeklődő kiskereskedő.

Ami azt illeti az euró mindig is egy elitista projekt volt, az egyesült Európa grandiózus víziójának része - fejtegeti Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza. Kérdés persze, hogy ebbe az irányba tart-e Európa.

Negyedik valuta

Akár tetszik a letteknek, akár nem, 2014-et az elmúlt 22 év harmadik valutarendszer-váltásával kezdik. Először 1992-ben bevezették a lett rubelt a "jó" szovjet rubel helyett, majd egy évvel később visszahozták a második világháború előtti latot. Ezt követi most az euró. Személy szerint sajnálom a szívemhez közel álló lat feladását, de az euró átvétele jó az országnak - mondja Alf Vanags, a Baltic International Centre for Economic Politcy Studies kutatóintézet vezetője. A közös devizát használó országok kölcsönös biztosítékot nyújtanak egymásnak arra, hogy kisegítik bajba kerülő társaikat - emeli ki.