Az EU raktáraiban tárolt több százezer tonna kávé és kakaó semmisülhet meg az Európai Unió idén júniusban hatályba lépett „erdőirtási törvénye” miatt – hívta fel a figyelmet az Intercontinental Exchange (ICE), az egyik legfontosabb kávé- és kakaótőzsde, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közös ügynöksége, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC).

A két szervezet arra mutatott rá, hogy a jogszabály hatályba lépett ugyan június 29-én, de 2024 végéig még egy átmeneti időszak van érvényben ezzel kapcsolatban. Jövő év végéig van idő arra, hogy az uniós raktárakban lévő, jogszabálynak nem megfelelő forrású kávét és kakaót az EU-n kívül értékesítsék, végső esetben pedig megsemmisítsék.

Ha az átmeneti időszakon belül landol a piacon, az még rendben van. De ha az átmeneti időszak végéig visszatartják, és ekkor adnák ki, az már problémás

– idézi Pamela Coke-Hamiltont, az ICE ügyvezető igazgatóját a Financial Times. Hozzátette, komoly nehézségeket és fennakadásokat okozhat majd, hogy a gyártók még mindig nem tettek túl sokat azért, hogy a termékeik megfeleljenek az új szabályoknak.

Az ICE leszögezte, a tárolt árukkal kapcsolatban várható zűrzavar egész biztosan hatással lesz az ágazat egészére, a hatékony kockázatkezelésre. Fennakadásokat okozhat az ellátási láncon belül, amelyet a termelőtől egészen a fogyasztóig minden szereplő megérezhet.

A vásárlók elsősorban a pénztárcájukon keresztül érezhetik meg az új uniós szabályokat.

„A piaci árakon ezen folyamatban lévő szabályozások nem közvetlenül hagytak nyomot. Az viszont, hogy a globális kereskedelemben az EU élharcosként elindul ezen az úton, mindenképpen hozzáadott értéket jelent, amit fogyasztóinknak meg kell majd fizetniük”

– nyilatkozta az Economxnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

De mi is ez az új uniós szabályozás?

A június 29-én hatályba lépett 2023/1115/EU uniós rendelet alapján EU területén többek között

  • pálmaolajjal,
  • marhahússal,
  • faanyaggal,
  • kávéval,
  • kakaóval,
  • gumival,
  • szójával,
  • csokoládéval,
  • bútorral vagy
  • nyomtatott papírral

kereskedő vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a termékük nem hozható összefüggésbe erdőirtással, az alapanyag nem ilyen területen termett vagy tenyésztették.

Habár az uniós rendelet nem nevezi meg Brazíliát mint az intézkedés célpontját, a szakértők szerint egyértelmű, hogy a háttérben az amazonasi esőerdő drámai visszaszorulása áll. 2019 – Jair Bolsonaro elnökké avatása – és 2021 között összesen 33 800 négyzetkilométernyi részét irtották ki az őserdőnek a brazil űrkutatási intézet (INPE) szerint, évente átlagosan 11 ezer négyzetkilométernyit, ami nagyobb, mint Belgium.

Ugyanakkor természetesen nem lehet megfeledkezni a világ kakaótermelésének mintegy 70 százalékáért felelős Elefántcsontpartról és Ghánáról sem. Ezekben az országokban márpedig az erdőirtás és a gyermekmunka elterjedt, amely a fenntarthatósági problémák mellett számos etikai problémát is felvet.

Egyelőre homályos a kivitelezés

Az Európai Kakaószövetség uniós ügyekért felelős vezetője, Matthijs de Meer hangsúlyozta, a gyártók elsődleges dilemmája most az, hogy

a 2025 húsvétján elfogyasztott csokoládétojások a mostani kakaótermésből készülnek.

Hozzátette, ha az Európai Bizottság és a tagállamok nem tisztázzák hamarosan az átmeneti időszak alatt termelt kakaóbabok státuszát, „az hatalmas hatással lehet a kakaótermelőkre, az uniós fogyasztókra és az iparágra is. Jelentős mennyiségű kakaókészlet értéke szinte nullára csökkenhet, ez pedig ráadásképp élelmiszer-pazarláshoz vezethet”.

Fórián Zoltán hangsúlyozta, a tagállamok vezetőinek is a körmére ég egy az erdőirtási, 2023/1115/EU rendelettel kapcsolatos határidő.

„2023 decemberéig kell kijelölni az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek lesznek a rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséért. A hatóság feladatai közé fog tartozni a piaci szereplők és kereskedők rendszeres ellenőrzése, valamint az ellátási láncban mozgó olyan termékek azonosítása is, amelyeknél nagy a megfelelés hiányának kockázata, és így azonnali intézkedésként a termékek forgalomba hozatalának, forgalmazásának vagy exportjának felfüggesztése válik szükségessé.”

Az agrárszakértő szerint az EU a piaci szereplőkre helyezi a jogszabálynak való megfelelés felelősségét, annak bizonyítását, hogy az árucikkeik erdőirtás-mentes földterületen termelték, a kibocsátó országban hatályos jogszabályoknak megfelelően. A tagállamoknak pedig az lesz a feladatuk, hogy biztosítsák, a szabályok be nem tartása hatékony és visszatartó erejű szankciókat von maga után.

A rendszerek kiépítése tehát folyamatban van. Működést még nem tudjuk prejudikálni. Legfeljebb annyiban, hogy igen nehéz lesz érvényt szerezni neki, és átlátható rendszert kialakítani

– jelentette ki Fórián Zoltán.