A jegybank az alapkamatot 50 bázisponttal 10,5 százalékra csökkentette 11,0 százalékról. Az új kamatszintnek szimbolikus jelentősége is van, mivel megegyezik a rubel árfolyamának védelmében 2014-ben végrehajtott nagymértékű, 17,0 százalékra történt emelés előttivel.
Az elemzői előrejelzések a kamattartás és az ötven bázispontos csökkentés között oszlottak meg. A többség kamatcsökkenésre számított annak tükrében, hogy olaj árának emelkedése az elmúlt hetekben a dollár árfolyamának az erősítésével járult hozzá az inflációs nyomás enyhítéséhez.
Elvira Nabiullina jegybankelnök a bejelentést követő sajtótájékoztatón azonban hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentés még nem jelenti egy lazító ciklus kezdetét. Van lehetőség a kamatok további csökkentésére, ez azonban a gazdasági teljesítmény alakulásán múlik - mutatott rá.
Az inflációs kockázatok és az inflációs várakozások alakulásával párhuzamosan a jegybank mérlegelni fogja az alapkamat további csökkentésének a lehetőségét - írja a jegybank közleménye. Az inflációs kockázatok csökkenő tendenciát mutatnak, az infláció pedig az év végére elérheti az 5-6 százalékos rekordalacsony szintet. Mivel azonban fennáll annak a kockázata, hogy 2017 végére az infláció nem éri el a kitűzött 4 százalékos célt, mérsékelt monetáris szigor fenntartására kell számítani.
Az infláció stabil 7,3 százalékon tartózkodott az elmúlt három hónapban.