Belarusz idén másodszor csökkenti a világ legmagasabb alapkamatát - a januári 2 után március 1-től 5 százalékponttal, 38 százalékra. A kamatcsökkentésben 17 havi folyamatos kamatemelés után meghatározó szerepet játszik, hogy Alekszandr Lukasenko elnök kijelentette: a gazdaság nem képes elviselni a rendkívül magas hitelköltségek hatását.
A hivatalos terv szerint idén maximum 22 százalék lehet az infláció a tavalyi, 100 százalékot meghaladó után, s a jegybanki közlemény is a pénzromlás ütemének csökkenésére hivatkozik: a decemberi havi inflációs index 102,3, a januári 101,9, február első két hetében 100,9 százalékos volt. Szergej Dubkov, a jegybank elnökhelyettese sajtóértekezletén megerősítette, hogy a terveknek megfelelően ebben az évben 20-23 százalékra viszik le a hitelköltségeket. Ugyanakkor a belarusz statisztikai hivatal azt jelentette, hogy az infláció éves szinten hiperinflációs szinten van: januárban 109,7 százalékos volt, a szeptemberi 79,6 és az októberi 92,3 százalék után. A belarusz rubel az amerikai dollárral szemben értékének csaknem felét elvesztette: a szeptemberi 5350 után jelenleg 8140 rubelt kell fizetni egy dollárért.
A kincstári optimizmust sugárzó Dubkov kénytelen volt elismerni, hogy bár tavaly 5,3 százalékkal nőtt a GDP és jól teljesített a külkereskedelem a háromszori rubel-leértékelésnek köszönhetően, további lépésekre lesz szükség a gazdaság versenyképességének biztosítása érdekében. A valutatartalékot sikerült ez év elejére 7,9 milliárd dollárra növelni, ami megfelel az ország két havi import szükségletének, de a biztonság érdekében ezt növelni, és nem elfogyasztani kellene - idézte a minszki Telegraf. Ennek érdekében a kormány azt tervezi, hogy idén legalább 1,3-1,5 milliárd dolláros külkereskedelmi többletet érnek el.