A forró időjárás következményeiről talán olyan országokban lehet a legtöbb tapasztalatot szerezni, amelyekben ez éles kontrasztban van a megszokottal. A ködös Anglia fővárosa, London ilyen hely lett az idei nyáron - derül ki Leslie Hook, a Financial Times környezetvédelemmel foglalkozó publicistája cikkéből. Hook éppen akkor érkezett a nagyvárosba, amikor egy hőhullám uralta az időjárást.

Mint írja meglepte, milyen lelkes rajongással fogadták az emberek a sok napsütést. A legkülönbözőbb módon könnyítettek öltözékükön és a BBC olyan témájú írással állt elő, amilyennel nem szokott: mennyi naptejet használjunk, és mi a a teendő ha leégünk. És ez csak a kezdet volt, a hatás néhány hét után filozófiai megállapításokra sarkalta az embereket.

Kapcsolódó

Túláradó optimizmus

A forró időjárás párosult a focivébével, amelyen az angolok váratlanul jó szerepeltek. Ez sajátos gondolatot csalt elő a cikkíró egyik ismerőséből. E szerint ha a britek minden évben élvezhetnének annyi napsütést, amennyit idén, akkor megváltozna a nemzeti karakterük. Persze a világ más részein nem az optimizmust erősítette a forróság, hiszen súlyos károkat, erdőtüzeket okozott és például csak Japánban 80-an vesztették életüket miatta.

A közgazdászok évtizedek óta kutatják a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok gazdasági hatását. Ezek a vizsgálatok nem csupán a mezőgazdasági terméshozamok változására és bizonyos termékek (jégkrém és társai) fogyasztására térnek ki, hanem a munka termelékenységére és a bűnözés alakulására is. Arról azonban még keveset tudunk, mit hozhat ez a nagy fordulat a mindennapi életben, a művészetben, az irodalomban.

Forradalom

Ötleteket adhat az összefüggés kisakkozásához néhány történelmi esemény. Például az 1789-es francia forradalmat az úgynevezett európai kis jégkorszak - évtizedeken át az átlagosnál hidegebb idő -, az El Nino időjárási anomália - amely a Csendes-óceán felett alakul ki, de a világ minden táján hat - és egy izlandi vulkán kitörése előzte meg - amely hamufelhőjével befolyásolta az időjárást.

Nem ezek voltak a hatalmas felfordulást hozó esemény kiváltó okai, de szerepük volt abban, hogy az hogyan következett be, elsősorban azzal, hogy hozzájárultak a forradalmat megelőző évek katasztrofális mezőgazdasági terméséhez.

Az indonéziai Tambora vulkán kitörése nyomán 1815-ben 4300 méter magasba jutott fel az irdatlan hamufelhő. Az ezt követő évet úgy tarják számon az évkönyvek, mint amelyben nem volt nyár. Ennek hatására több művészeti alkotás is született. Mary Shelley, aki a Genfi-tónál akart nyaralni, de a rossz idő miatt nem mehetett a szabadba, egy Frankenstein-horrorsztorit írt. Lord Byront a Darkness (Sötétség) című vers megírására ihlette a nyár elmaradása. Schubert tucatnyi dala tükrözi ennek az időszaknak a ridegségét.

Modellezni kéne

A példák sora, illetve az a tapasztalat, hogy még néhány forró időt hozó hét is lényegesen hat az emberek viselkedésére, személyiségére, kreativitására arra utal, hogy a klímamodelleknek ezzel is foglalkozniuk kellene. A gazdasági és társadalmi hatások a terméshozamok megváltozásától az elviselhetetlen idő miatt kezdődő népvándorlásig jól megjósolhatók, míg ezek nem. Pedig az emberek mindennapi kapcsolatait úgy átformálódhatnak, ahogy ma el sem tudjuk képzelni.

A fotó forrása: Shutterstock