A voksok 98 százalékos feldolgozottsága mellett az Új Demokrácia 18,92, a PASZOK pedig 13,22 százalékon áll, így ketten együtt is csak 149 helyet szerezhetnek a 300 fős parlamentben, vagyis oda az eddigi többségük.

A vasárnapi görög választásokon így a korábban várnál is nagyobb mértékben büntették az eddigi megszorításokat végrehajtó kormánypártokat a választók: az évtizedek óta egymás váltó jobboldali Új Demokrácia és a baloldali PASZOK úgy tűnik, hogy még egymással ismét nagykoalícióra lépve sem biztos, hogy kormányt tud alakítani.

Az sem biztos, egyáltalán akar-e nagykoalíciót kötni az Új Demokrácia. Bár a párt vezetői korábban azzal kampányoltak, hogy új választások jöhetnek, ha nem képesek egyedül kormányt alakítani, a választások estéjén a párt tisztségviselői már jelezték, hogy inkább együttműködési lehetőséget keresnek.

Ez pedig azt jelentheti, hogy hosszas alkudozás kezdődhet a pártok között, ami nem ígérkezik egyszerűnek, mivel az összes többi párt élesen elutasítja a megszorításokat, amik nélkül pedig az ország aligha kaphatja meg az uniós mentőcsomag következő részleteit, vagyis akár hónapokon belül csődöt jelenthet.
Nehéz esetek

A többi párt a választások után is élesen kritizálta a megszorításokat, a meglepetésre második helyen végző Radikális Baloldali Szövetség vezetője, Alekszisz Tsziprasz például barbár diktátumnak nevezte Görögország megállapodását a hitelezőivel. A párt jó szereplése szerinte "egy erős üzenet Görögországnak és az Európai Uniónak a status quo megváltoztatására" és "egy békés forradalom".

Hasonlóan nyilatkozott a 10 százalékos eredményre számító Független Görögök vezetője is, aki szerint az Új Demokrácia és a PASZOK vezetői "bizonyos érdekeket szolgálnak", amit ők elleneznek. Szintén ellenzik a megszorításokat a szavazatok több mint 8 százalékát besöprő kommunisták és a 6,88 százalékos támogatottságú neonáci Arany Hajnal, és a Demokratikus Baloldal is.