Nem lehet mondani, hogy unalmas lenne az élet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke körül. Miután hazatért minden bizonnyal olvasta vagy inkább látta a tévéhíradókban Angela Merkel német kancellár megjegyzését miszerint Európa immáron nem számíthat olyan mértékben másokra - azaz az USA-ra -, mint korábban. Azonnal telefonjához nyúlt, hogy beszóljon a németeknek.
Twitterüzenetében kijelentette, hogy Németországnak masszív külkereskedelmi többlete van az USA-val szemben, miközben a NATO-ban elvártnál kevesebbet költ katonai kiadásokra. Ez rossz az USA-nak és nem marad így - idézte a szöveget a Business Insider. Merkel eközben megismételte véleményét, miszerint országának az USA rendkívül fontos partnere, de másfelé is tájékozódnia kell.
A kis bomba után egy nagyobb
Nem sokkal ezt követően jelentették be, hogy lemondott Mike Dubke, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója. Valójában már május 18-án jelezte szándékát az elnöknek egy négyszemközti találkozón, amit Trump elfogadott. Látva milyen tempóban szivárognak ki az információk az elnök környezetéből meglepő, hogy 12 napig titokban marad Dubke lemondása - írta a Politico.
Az amerikai vezetést övező káoszt jellemzi ugyanakkor, hogy a bejelentéssel egyidejűleg nem nevezték meg azt a személyt, aki felváltja a kommunikációs főnököt, sőt, azt sem árulták el, mikor adja át posztját utódjának. Annyit tudott meg a média, hogy Trump nagyobb átszervezést tervez stábjában.
Egyebek mellett tárgyal korábbi kampánytanácsadóival, Corey Lewandowskival és Dávid Bossie-vel, akik kinevezett pozícióhoz juthatnak. Cégeiket állítólag vaskézzel irányítják, így jogos lehet a feltételezés, hogy de facto válságmenedzseri megbízást kaphatnak a Trump körüli káoszban. Az elnök környezetének orosz kapcsolatait két vizsgálatban firtatják, az egyiket a kongresszus, a másikat Robert Mueller független ügyész végzi.
És egy még nagyobb bomba
Ezek a hírek azonban szinte elhalványulnak ahhoz képest, amiről a CNN írt. Orosz kormányzati tisztviselők állítólag arról beszéltek egymással telefonon, hogy kormányuknak Trumpot és egyes vezető tanácsadóit méltatlan helyzetbe hozó információk vannak a kezében. Az egyik informátor szerint pénzügyekről van szó. A beszélgetést a sajtóorgánum szerint az amerikai hírszerzés csípte el még a 2016-os elnökválasztási kampány idején.
E szerint a forrás szerint a párbeszédből arra lehet következtetni, hogy az oroszok úgy gondolták, a kínos információk birtokában befolyást gyakorolhatnak a leendő amerikai adminisztrációra. Az informátorok ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az oroszok túlzásokba eshettek várakozásaikkal kapcsolatban.
Biztosan voltak lájtos bizniszek
Az értesülést a Fehér Ház az elnököt lejárató kampányba illő kacsának minősítette, az FBI nem kommentálta a történetet. A CNN ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Christopher Steele volt brit kém azt állította, hogy az oroszok Trump lejáratására alkalmas anyagok birtokában vannak és az elnök fia 2008-ban arról beszélt, hogy a családi üzlet sok pénz szerez orosz forrásokból.
Trump személyes ügyvédei viszont olyan pénzügyi beszámolókat mutattak be, amelyek szerint az ingatlanmágnás-elnök nem kapott befektetői pénzt orosz forrásokból és nem adósodott el orosz hitelezőknek az elmúlt évtizedekben.
Ugyanakkor azt elismerik, hogy Trump szerzett jövedelmet a 2013-as Miss Universe szépségversenyből, amelyet Moszkvában tartottak. Emellett eladott egy floridai ingatlant egy orosz milliárdosnak többmilliós profittal és más termék- és szolgáltatásértékesítéseinek vevői is lehettek oroszok. Emellett megszakítva az amerikai államfők több évtizedes hagyományát, nem hozta nyilvánosságra adóbevallásait sok-sok évre visszamenően.
Utána az özönvíz
Angela Merkel német kancellár már a múlt heti G7-es csúcstalálkozón figyelmeztette amerikai kollégáját, hogy ha az USA visszavonul a 200 nemzetet összefogó párizsi klímamegállapodástól - amivel olyan országokkal kerül egy csoportba, mint az egyezményből szintén kimaradó Szíria és Nicaragua -, akkor vákuumot hagy maga mögött a nemzetközi porondon.
Ebbe a résbe aztán más országok fogják betenni a lábukat, legfőképpen Kína, az USA legfőbb gazdasági ellenfele. Trump válasza erre az - ami a németekre a frászt hozza -, hogy nem érdekli, hogy egy globális hatalom vezetője-e vagy sem. Aztán a hét második felében meg is lépte a klímahátraarcot.
Jönnek a kínaiak
Hszi Csin-ping kínai elnök már januárban kihasználta az esélyt, amiről Merkel beszélt, amikor a davosi világgazdasági fórumon a szabadkereskedelem bajnokaként tálalta országát. Ezzel utalt Trump America First jelszavára, ami valójában azt jelenti, hogy az USA a magasra kapaszkodott ingatlanbefektető irányítása alatt csak akkor szándékozik betartani a nemzetközi kapcsolatok írott és íratlan szabályait, amikor azok illenek saját céljaihoz.
Ez a gondolkodás odavezet, hogy immáron nem Kína a nemzetközi játszótár rossz fiúja, aki eltapossa mások homokvárát, hanem az USA. Pekingnek megjöhet az étvágya, hogy itt-ott átvegye a vezető szerepet az USA-tól, és a dolgok jelenlegi állása szerint az EU-nak ez nincs ellenére. Szakértők szerint Kína a világ legmegbízhatóbb vezető hatalmaként fogja tálalni magát.
Már az élen vannak
Kína a világ legnagyobb tisztaenergia-befektetője 2012-óta. Tavaly 88 milliárd dollárt (a magyar GDP közel négyötöde) költött szél- és napenergiára. Ez volt a harmada annak az összegnek, amelyet a világ országai összesen a megújuló energiafajták felhasználásába fektettek.
A Bloomberg adatai szerint az idei első negyedévben további csaknem 18 milliárd dollárnyi tőkét költöttek erre, miközben Japán 4,1 milliárdot, az USA 9,4 milliárdot fektetett be.
Ugyanakkor rosszul jár a világ, ha Kína lesz a nemzetközi szabályok betartásának védelmezője. Peking tavaly például kivívta külföldi partnerei haragját azzal, hogy elvitatta a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos jogi státus quót és oly módon korlátozta Hongkong önállóságát, hogy azzal megsértette a városról kötött kínai-brit megállapodást.