Az autósok bizonyára nem örültek a hírnek néhány héttel ezelőtt, amely szerint az OPEC tagállamai be akarják fagyasztani olajkitermelésüket, hogy a kínált korlátozásával adjanak támaszt az olaj, és ezzel az üzemanyagok árának. Csakhogy teljesülni látszik, amit sokan jósoltak: a kartell nem képles egységes cselekvésre.

A nyersolaj határidős jegyzései október utolsó napjaiban az 50 dollár/hordós szint körül oldalaztak: a WTI ára decemberi értékesítésre kissé 50 dollár alatt mozgott, míg a Brentért valamivel több mint 50 dollárt kellett fizetni. A szakértők a bizonytalanság magyarázatát abban látják, hogy egyre több OPEC-ország húzza ki magát a kötelezettségvállalás alól.

Irak is kiszáll

Irán, Líbia és Nigéria eleve nem szerepelt azok között a termelők között, amelyek limitálták volna olajbányászatukat, mert polgárháborúk, illetve a perzsa állam esetén az ENSZ-embargó miatt elveszett korábbi piaci pozícióikat igyekeznek visszaszerezni. Ehhez jött most Irak - hívta fel a figyelmet a MarketWatch cikke szerint Tim Evans, a Citi Futures elemzője.

Irak az OPEC második legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia után, jelenleg napi 4,7 millió hordó olajat hoz a felszínre. Az ország vezetése a hét végén jelezte, hogy minden fillér bevételre szüksége van az ISIS ellen folytatott háború finanszírozásához. A szakértő szerint kiesésével jelentősen gyengült bármilyen kitermelési megállapodás megkötésének esélye.

Minden bizonytalan

Az OPEC tagállamai a múlt hónapban kötöttek előzetes megállapodás arról, hogy a kartell napi olajkitermelését 32,5-33 millió hordóban korlátozzák. Az egyezség első gyenge pontja azonban mindjárt az, hogy nem volt szó az egyes tagországokra vonatkozó limitekről. Ez az a kérdés, amelyen nagyon könnyen összeveszhetnek a felek.

További kérdés a nagy nekibuzdulással kapcsolatban, hogy ha létre is jönne egy megállapodás a szervezet november 30-i ülésén, akkor betartanák-e? Sok szkeptikus szakértő véli úgy a korábbi tapasztalatok alapján, hogy a válasz nem.

Orosz póker

És ha az OPEC-en belül minden rendben is menne, akkor is ott van még a kérdés, hogy mit lép a világ legnagyobb olajtermelője, a szervezeten kívüli Oroszország? Az orosz kitermelés a posztszovjet idők csúcsán, napi 11,2 millió hordó/nap körül alakul és a Kreml nem tett határozott ígéretet arra, hogy ezen vagy ennél valamivel alacsonyabb szinten kész lenne-e befagyasztani kitermelését.

Sőt az állami tulajdonú Rosznyefty, az ország legnagyobb olajtermelő cége jelezte, hogy képes lenne bővíteni a kitermelést, ha az ország vezetése ezt látná jónak. Oroszország megfigyelőket küld az OPEC bécsi ülésére.

Kína vásárol - de meddig?

Az olajtermelők magatartásával kapcsolatos kétségek felülírták annak a hírnek a hatását, miszerint a vártnál jobban csökkentek az USA nyersolaj- és üzemanyag-készletei. A Venezuelával kapcsolatos kétségek sem hatottak túl erősen - a latin-amerikai országban kialakuló belpolitikai káosz érintheti az olajexportot is.

Az egyetlen pozitív fejlemény a termelők nézőpontjából, hogy Kína szeptemberben 18 százalékkal, napi 8,08 millió hordóra növelte olajimportját. Emögött azonban az állami tárolók feltöltése - nem a tartós felhasználás bővülése - áll. Ha a tél hideg lesz, ami növeli a fogyasztást, akkor erős maradhat a kínai piac, ha nem akkor újabb rossz hírt kaphatnak az olajtermelők.