Az Egyesült Államok és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat kezd, a forgalom bővítésétől azt várják, hogy serkenti a gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt. Ez volt a kézzel fogható eredménye Barack Obama amerikai elnök, illetve Herman Van Rompuy, az Európai Unió és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnapi csúcstalálkozójának.

Bizottság már van

Kapcsolódó

A megbeszélések nyomán felállítanak egy munkacsoportot, amely kideríti, milyen vámcsökkentésekre és más szabályozási változásokra van szükség ahhoz, hogy eltakarítsák a kereskedelmet fékező akadályokat. A bizottság időközi jelentést készít munkájáról a jövő év közepére, majd 2012 végére megfogalmazza a javaslatait. A döntéshozók ezt követően kezdhetnek el tárgyalni a lehetőségekről.

Az USA és az EU közti kereskedelem a gazdasági bizonytalanság ellenére 15 százalékkal nőtt 2011 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A forgalom értéke naponta 3,6 milliárd dollár, a transzatlanti kereskedelem 7,1 millió állást támogat - derül ki a hivatalos amerikai adatokból.

A mosolycsere jól működik

A találkozón ezenfelül szóba kerültek biztonsági kérdések is, de természetesen a fő napirendi pont az eurózóna válsága volt. Obama az eszmecsere után elmondta, hogy az USA kész megadni a tőle telhető segítséget a válság lecsendesítéséhez. Washingtont aggasztja, hogy a krízis elhúzódása hátrányosan érintené az amerikai gazdaságot, s ezen keresztül a munkahely-teremtési tervek megvalósítását is.

Az európai vezetők leszögezték, hogy az eurózóna felbomlásának mérlegelése egyáltalán nincs napirenden. Barroso nyilatkozata szerint az amerikai fél megérteti, hogy a bizonyos döntések meghozatalához időre van szükség.

Felhőkön átderengő a napsugár

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők ugyan úgy értékelik a találkozót, hogy azon az amerikai fél igyekezett fokozni a nyomást az európai döntéshozókra a válság megoldása érdekében, ám a BBC amerikai tudósítója szerint a bemutatott mosolydiplomácia inkább hasonlított az Európa felett gyülekező felhőkön átderengő napfényre, mint erőt adó napsugárra.

Egyre többen gondolják úgy, hogy az eurózóna még karácsony előtt szétrobbanhat - annak ellenére, hogy az értékpapírpiacok tegnap a készülőben lévő új francia-német javaslat hírére némi életjelet mutattak. Az elnöki szóvivő szavai is erre utaltak: a diplomatikus mondatok megfejtése szerint az amerikai fél úgy látja, Európa még mindig nem teszi meg, amit meg kellene tennie, miközben kifut a cselekvésre rendelkezésre álló időből. Egyébként meg ne számítson amerikai pénzügyi segítségre.

Így kell ezt csinálni!

Talán az egyetlen konkrét dolog, amit Obama tehet, hogy felhívja a figyelmet a Fed 2008-as beavatkozására, amelyről a Bloomberg nemrég közölt részleteket. Ezekből egyebek mellett kiderül, hogy az amerikai jegybank 2008. december 5-én 1,2 ezer milliárd dollárral nyúlt a bankok hóna alá, amelyek 13 milliárd dolláros hasznot húztak a Fed kedvezményes, a piacitól elmaradó kamataiból.

Ez a példa azt sugallja - pontosabba az üvölti -, hogy az Európai Központi Banknak (ECB) ugyanezt kellene tennie. Ezzel nyújthatna gyors támogatást az eurózóna pénzügyi szektorának. Az ECB szerepének bővítését elsősorban Berlin ellenzi, mert tart a pénzkibocsátást követő inflációtól, illetve attól, hogy az európai jegybank költekezésének árát az eurózóna legerősebb gazdaságaként Németországnak kellene megfizetnie.

Mi lesz most?

Mark Mardell, a BBC amerikai tudósítója arra számít, hogy a piacok a december 9-ei európai uniós csúcsértekezletig várakozó álláspontra helyezkednek. Az EU vezetői jó szokásukhoz híven akkor is csak olyan döntéseket hoznak, amivel mintegy tovább rugdossák sörösdobozt az úton, azaz halogatják az áttörést hozó döntéseket.

Ennek eredményeként a Fehér Ház hivatalnokai tovább rághatják a körmüket idegességükben, azt találgatva, mikor elégeli meg végleg a piac az eurózóna vergődését. Obama egyetlen egyértelműen pozitív jelet kapott Európából. A brit konzervatív kormány éppen arra készül, amit a politikai paletta másik feléhez tartozó amerikai demokrata adminisztráció javasol: állami infrastruktúra-beruházásokkal akarja növekedésre bírni a gazdaságot.