"A Fővárosi Önkormányzatnak 2020 második negyedévének végén 27,9 milliárd forint állt rendelkezésre, állampapírban 135 milliárdja volt" - idézte a 24.hu Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-bejegyzését. Ennek a pénznek azonban a nagy része vagy az Európai Beruházási Banktól (EIB) vagy az Európai Uniótól kapott, felcímkézett fejlesztési forrás, a maradék pedig az idei és jövő évi működési költség - válaszolja erre Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

A 2020-as fővárosi költségvetésben 69 milliárd forintos lyukat kell betömni és a kiadások is jelentősen nőttek a járvány elleni védekezés miatt. A hiány nagyrészt abból ered, hogy a tavaszi korlátozások miatti gazdasági leállás következtében ötödével kevesebb helyi iparűzési adó folyik be Budapest kasszájába, mint tervezték: ez mínusz 35 milliárd forint. Ehhez jön hozzá a gazdagabb önkormányzatoktól elvárt szolidaritási hozzájárulás, amelynek az összegét a tavalyi 10 milliárdról 22 milliárdra emelték.

Kapcsolódó

Harmadrészt óriási veszteség keletkezett a BKK-nál, mivel a a jegybevétel hatalmasat zuhant a járvány miatt, 22 milliárdos mínusszal számolnak az év végéig a közlekedési cégnél. Ebből 17 milliárdot vállal magára a főváros, a maradékot megtakarítási intézkedésekkel tömik be. A 69 milliárdig fennmaradó rész abból adódik, hogy a fővárosi cégekből nem tudnak az idén osztalékot kivenni, igaz, ezek közül több egyébként is veszteséget termel.

Levegőért kapkodnak

Az évenkénti költségvetési lyukat a fővárosi vagyon felélésével és hitelekkel foltozták be már a Tarlós-érában is. Az előző fővárosi vezetés a 2019-es költségvetésben 2022-ig 52 milliárd hitel felvételét tervezték. Karácsonyék ennél is nagyobb, 200 millió eurós (mostani árfolyamon 73 milliárd forintos), 30 éves lejáratú hitelről tárgyalnak az Európai Beruházási Bankkal, amire a pénzintézet már elvi engedélyt is adott.

Az önkormányzati hitelfelvételhez azonban kormányzati engedély kell, ezt a szignót viszont hiába kérte a főváros. A kormányzati kommunikáció szerint azért, mert nem akarják elősegíteni Budapest további eladósodását, az adósságállomány ugyanis jelenleg is 120 milliárd forint. Kiss Ambrus szerint az okok politikaiak, a hitelkonstrukció ugyanis nagyon kedvező, bőven 10 százalékos kamat alatt tudnák felvenni a hitelt, amivel egyetlen kereskedelmi bank sem képes versenyezni. A pénzt közlekedési és zöldberuházásokra költenék.

A másik tervhez, a 0,5 százalékos válságadó jóváhagyásához szintén a kormányra lenne szükség, mivel törvénymódosítással járna, azonban erre is határozott nem volt a válasz, hiába érvelt azzal a fővárosi küldöttség, hogy tavasszal a kormány a bankokra hasonló adót vetett ki, hasonló indokkal, mint amilyet most ők akarnak.

Nem lesz béremelés

A fővárosi cégeknél biztosan nem lesz béremelés jövőre, ha ezt az adót nem engedi kivetni a kormány, mert ez lehetne a fedezete. Marad a megszorítás.A Főpolgármesteri Hivatal működési kiadásait 1,4 milliárddal vágták vissza, a fővárosi cégeknél 2,3 milliárdnyi megtakarítást sikerült elérni. Kirúgások csak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél történtek: 90 embert bocsátottak el, őket olyan fővárosi cégeknél igyekeznek alkalmazni, amelyek a járvány idején is tudnak működni. Ezen felül az EIB-hitel átstrukturálásával jutottak hozzá 10 milliárdhoz, valamint a következő évek fejlesztési pénzeiből 13 milliárd forintot átcsoportosítottak az idei működésre.