Csak néhány óra telt el azóta, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) félnapos tanácskozása után bejelentették a görög adósságok csökkentésének tervét, ám az elemzők máris hangot adnak kétségeiknek a változtatások hatásosságával kapcsolatban. Annyit kellett tenniük, hogy kitaláltak egy feltételrendszert, amely látszólag - jó hosszú idő, nyolc év alatt - megoldja a problémát, miközben nyilvánvaló, hogy nem. Görögország kezelhetetlen adósságállományt görget maga előtt, nincs az a gazdasági növekedés, amelynek segítségével belátható időn belül kezelhető szintre tudná szorítani tartozásait - mondta a CNBC-nek Richard Jerram, a Bank of Singapore vezető elemzője.

Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a görögök notóriusan bénáznak a hitelprogram feltételeinek végrehajtásával. Nem sokat jelent, hogy letesznek asztalra egy tervezetet, amelyben szerepelnek összesítő számok, ezek teljesítéséig még nagyon hosszú utat kell megtenniük - érvel Vasu Menon, a szingapúri OCBC Bank vagyonkezelési üzletágának elnöke. A program újabb kisiklásai mellett azért is szükség lehet további hitelkönnyítésekre, mert a 2020-ra célul tűzött 124 százalékos GDP arányos adósságállomány még mindig rettentően magas. A hitelezőknek előbb-utóbb szembe kell nézniük azzal, hogy egy fizetésképtelen országnak adták a pénzüket. A tartozás jelentős részét el kell engedniük ahhoz, hogy a görögök ki tudják kaparni magukat a gödörből.

Az IMF még nem utal

Úgy tűnik, az IMF is egyetért az előbbi szakértővel abban, hogy az ördög a részletekben bújik el. Christine Lagarde, a Valutaalap igazgatója jelezte, hogy a könnyítések egyik eleme, a magánkézben lévő kötvéyek visszavásárlásának bizonytalansága miatt szervezete addig nem utalja át a görögöknek az EU-IMF hitel rá eső részét, amíg ez a projekt le nem fut - jelentette a Financial Times (FT). Lagarde próbálta jelentéktelennek beállítani a halogatást, mondván: gyakran előfordul, hogy nem egyszerre tolják a pénzt a hitelezők, de a döntés mégis világosan mutatja a különbséget Brüsszel és a Valutaalap helyzetértékelése között.

Az IMF korábbi elvárása, miszerint 2020-ra a GDP 120 százalékára kellett volna leszorítani a görög adósságállományt, elkerülhetetlenül azzal járt volna, hogy csökkenteni kellett volna a közösségi kézben lévő tartozásokat (OSI). Ebbe - legalábbis egyelőre és nyíltan - nem mehettek bele az európai donorok, mert egyet jelentene azzal, hogy adófizetőik hitel helyett ajándékba adják a források egy részét Görögországnak. A berlini és a többi kormány viszont azzal kérte a pénzt a parlamentektől, hogy azt az utolsó centig visszafizetik.

Lagarde az engedményért cserébe - a hajnali döntés szerint 2020-ra elég a GDP 124 százalékára leszorítani a tartozások arányát - elérte, hogy az eurócsoport vállalja az adósságok csökkentését a GDP 110 százalékra 2022-re. Ezt aligha lehet teljesíteni további hitelkönnyítés nélkül.

Buknak a kamatrésen

A megállapodás egyik kulcseleme, hogy a 2010-ben elhatározott első görög segélycsomag keretében Görögországnak nyújtott hitelek kamatát a bankközi kamatláb felett 150 bázispontról (1,5 százalékpont) 50 bázispontra mérséklik. Ezzel kétmilliárd euróval, a GDP két százalékával mérséklik a görög tartozásokat 2020-ra. Ezeket a kölcsönöket még kétoldalú államközi megállapodás alapján adták, és bizonyos eurózóna-országok - köztük Spanyolország és Olaszország - messze a bankközi kamatláb feletti áron jutott hozzá ahhoz a pénzhez, amelyet kölcsön adott a görögöknek. Így számukra jó eséllyel veszteséges lesz ez az "üzlet". A különbéget adófizetőik állják.

Emellett új pénzügyi terhet jelent az hitelezőknek az is, hogy 15 évvel meghosszabbítják a második görög segélycsomagban adott kölcsönök futamidejét és tíz évvel eltolják kamataik kifizetésének határidejét. Ezeket hiteleket a 2011 közepére már felállt ideiglenes eurózónás stabilitási alap (EFSF) nyújtotta.

Közvetetten az eurótagállamok költségvetését érinti, hogy az eurócsoport javaslata szerint az Európai Központi Bank (ECB) finanszírozásakor nem számolhatnának azzal az összesen hétmilliárd euróval, amelyet a bank görög kötvényein érhetne el profitként. A közös jegyben piaci áron - azaz jóval a könyv szerinti érték alatt - vásárolt görög papírjain ekkora hasznot könyvelhetne el, ha a lejáratig megtartaná és beváltaná azokat. Így azonban Athén a vételi áron vásárolhatja vissza a kötvényeket és a könyv szerinti értékhez képest mutatkozó különbséget leírhatja, ami 4,6 százalékkal csökkenti GDP arányos adósságát 2020-ig.

Búcsú a "spekulánsoktól"

Az eurócsoport javaslatai alapján elérhető 40 milliárd eurós hitelkönnyítés nagy részét - korábbi becslések szerint 18 milliárd eurót - attól remélik, hogy Athén visszavásárolja a magánhitelezőknél maradt tartozásait. Ez alatt az idén márciusi kötvénycserében egyszer már lecsökkentett hiteleket kell érteni - akkor felére vágták a korábbi kötvények értékét. Ezek a papírok - szintén korábbi becslések alapján - értékük harmada körül forogtak a piacon.

A nagy kérdés azonban az, hogy mennyiért vásárolná vissza ezeket a görög állam, ugyanis ettől függ a megtakarítás. A pénzügyminiszterek titkolóznak, az eurócsoport közleménye csak annyit ír, hogy az ár nem lehet magasabb a pénteki piaci záróáraknál. Ez azt jelenti, hogy a kötvények jelenleg tulajdonosai lényegében semmi haszonra nem számíthatnak a visszavásárlásból fakadóan. Ez viszont nem fogja növelni hajlandóságukat arra, hogy eladják papírjaikat - nem csoda, hogy az IMF megvárja, amíg kiderül, hogyan sül el az akció. Ezért tartja vissza pénzét, amíg kiderül, valójában mennyit keresnek ezen a görögök.

Miért örülnek a piacok?

Ha mindezt ilyen jól látják az elemzők, meg olvashatják a gazdasági szakportálokon, akkor felmerül a kérdés, miért örvendeznek mégis a piacok az eurócsoport bejelentésének. Egyrészt a közleményben lévő ígéret szerint a görögök december 13-áig kapnak 34,4 milliárd eurót a hitelkeretből, majd 2013 első negyedévében három további utalással további 9,3 milliárdot. Ez számítások szerint 2014 végéig finanszírozhatóvá teszi a görög állam kiadásait.

Másrészt, bár ma nem lehet mindent megoldani a görög válsággal kapcsolatban, a szándék egyértelművé tétele egyelőre elegendő a befektetőknek - mondta a CNBC-nek Laura Fitzsimmons, a JP Morgan Futures & Options befektetési ágazatának elnökhelyettese. A 2020-as 120 százalékos adósságszint rugalmas kezelése azt sugallja, hogy Brüsszel és az IMF nem folytat egymással végeláthatatlan állóháborút - teszik hozzá mások. A piac megnyugodott, mert a válság elmélyülésének veszélyét kitolták jövőre vagy 2014-re, egy szóval addigra, amíg a program újra ki nem fut a pénzéből. Ezzel persze igazából semmit sem oldottak meg - figyelmeztet a korábban idézett Jerram.

A remény hal meg utoljára

Eurózónás tisztviselők úgy gondolják, hogy a segélyprogram végrehajtása a jövőben nem lesz olyan hektikus, mint eddig volt, mert automatikus biztosítékokat építettek a folyamatba. Ha Athén nem teljesít meghatározott időre bizonyos feltételeket, akkor a búcsút mondhat költségvetési forrásai egy részének. Ezt a célt szolgálja, hogy a most megítélt pénz egy külön letéti számlára került a görög központi bankban, amelyről először az adósságtörlesztéseket teljesítik. Továbbá az említett jövőre esedékes részletek megszerzéséhez is eredményeket kell produkálniuk a görögöknek.

Az első görög segélycsomagról 2010 májusában döntöttek a donorok. Az eurózóna agytrösztje és a döntéshozói ezt követően 2011 nyarán rákényszerültek a második pakk elfogadására, amelyet először 2011 novemberében kellett lényegesen átírniuk és bővíteniük. A tegnap elfogadott változtatások így a második csomag második lényeges átszerkesztését jelentik. Az elemzők véleménye alapján úgy tűnik, nem ez volt az utolsó menet.