Egyes citybeli elemzői vélemények szerint azonban ha Katalónia végül mégis elszakad Spanyolországtól, annak már súlyosabb növekedési hatásai lehetnek, amelyeket az EU-gazdaság egésze megérezhet.

A Capital Economics abból a feltételezésből indul ki, hogy a felek köztes megállapodásra jutnak, amely a jelenleginél nagyobb autonómiát biztosít Katalóniának. A ház kétségesnek tartja, hogy a katalán függetlenségi törekvések jelentős hatást gyakorolnának a spanyol hazai össztermékre (GDP).

Kapcsolódó

A potenciális hatások egyik mérőeszköze lehet annak felidézése, hogy mi történt a baszkföldi gazdaságban, amikor az ottani függetlenségi mozgalom ereje teljében volt. A baszk gazdaságban a legrosszabb tíz évben az egy főre jutó GDP-érték stagnált, jóllehet más térségek akkori fejlődéséből következtethetően évente hozzávetőleg 1 százalékkal növekednie kellett volna.

A ház becslése szerint azonban a jelenlegi katalóniai patthelyzet okozta bizonytalanság legfeljebb 0,5 százalékponttal lassíthatja a katalán gazdaság éves szintre számolt növekedési ütemét.

Katalónia részesedése a teljes spanyol gazdasági teljesítményből 19 százalék, így a spanyol hazai össztermék éves bővülési üteme legfeljebb 0,1 százalékponttal lassulhat a katalán válság hatására.

A ház szerint úgy tűnik, hogy a piaci szereplők nem áraznak túl nagy politikai kockázatot a spanyol befektetési termékekben, és mivel a reálgazdasági hatások várhatóan csekélyek lesznek, a Capital Economics elemzői nem is várnak meredek és tartós árfolyamzuhanásokat a spanyol piacokon.

Nem zárják ki ugyanakkor azt sem, hogy a következő néhány hónap rázósnak bizonyulhat, éppen azért, mert a piacok jelenleg alig áraznak politikai kockázatot, viszont a katalóniai helyzet még mindig eszkalálódhat.

Más nagy londoni házak szerint ha az eszkaláció odáig terjed, hogy Katalónia végül függetlenné válik, a következmények negatív növekedési hatását rövid távon az Európai Unió egésze megérezné.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) tanulmánya szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén az egyik fő kérdés a spanyol államadósság felosztása lenne.

A ház szerint ha a felosztás alapja Katalónia lakosságának 16 százalékos aránya lenne a teljes spanyol népességen belül, akkor a hazai össztermékhez viszonyított spanyol államadósság-ráta Katalónia kiválása után a jelenlegi 99,4 százalékról 115,4 százalékra emelkedne.

A CEBR számításai szerint a Katalónián kívüli spanyol gazdaságban a GDP-arányos államháztartási hiány 4,5 százalékról 7,8 százalékra növekedne, és ebben a helyzetben a GDP-érték 3-4 százalékának megfelelő államháztartási megszorítást kellene alkalmazni Spanyolországban.

Mindezek nettó hatásaként a CEBR modellszámításai alapján a spanyol GDP-érték a következő 18 hónapban csaknem 3 százalékkal, az Európai Unió egészének hazai összterméke hozzávetőleg 0,25 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amely Katalónia függetlenné válásának gazdasági következményei nélkül ilyen időtávlatban elérhető lenne.

A CEBR londoni elemzői hangsúlyozzák: e számításaik is arra a feltételezésre alapulnak, hogy a szétválási folyamat békés lenne, nem lennének kísérletek Katalónia megbüntetésére, és a közvetlen rövid távú hatásokon kívül nem jelentkezne járványhatás Spanyolország, illetve Európa más térségeiben.

Címlapkép: Fotó:Pau Barrena / AFP