A 480 millió dolláros (közel 140 milliárd forintos) segélyből 180 milliárdot a Gázai övezet kap, fél évre havonta 30 millió dollárt (mintegy 8,5 milliárd forintot), amit nem a a Hamász, az övezetet uraló iszlamista terrorszervezet, hanem az ENSZ fog szétosztani nagyrészt Izraeltől vásárolt üzemanyagra, a kétkezi dolgozók fizetésére és infrastrukturális beruházásokra.

A Gázai övezet pénzügyi helyzete az utóbbi hónapokban még a korábbinál is sokkal nehezebbé vált, miután a másik palesztin területen, Ciszjordániában székelő Palesztin Hatóság politikai nyomásgyakorlás céljából megtagadta a kormányzati dolgozók bérének onnan érkező fizetését. A Hatóság az izraeli média szerint azért fordult ehhez az eszközhöz, mert a Ciszjordániai és a gázai vezetés közötti palesztin egységtárgyalásokon nem sikerült megállapodásra jutniuk, illetve a mégis létrejött egyezményeket végrehajtatniuk.

Kapcsolódó

A pénz nagyobb részét, 380 millió dollárt a Palesztin Hatóságnak utalják át, s ez az összeg részben - a rádió műsorában meg nem határozott részben - kölcsön lesz. A Palesztin Hatóság azért került nehéz anyagi helyzetbe, mert megtagadta a számukra beszedett vámjövedékek átvételét, amit az 1993-as oslói egyezmények alapján Izrael gyűjt össze, és utal át minden hónapban.

A Mahmúd Abbász vezette PH ebből folyósítja a fizetéseket az izraeli börtönökben lévő, illetve az izraeliek elleni merényletekben megölt palesztin terroristák családtagjainak. Az izraeli parlament, a kneszet tavaly júliusban elfogadott - és idén februártól alkalmazni kezdett - egy olyan új törvényt, amely szerint ha nem hagyják abba ezt a gyakorlatot, akkor ennek a segélyezésnek az összegét levonják a vámjövedelmekből, és csak a maradékot utalják át.

Ez az összeg a 2018-ban mintegy 330 millió dollár volt (mintegy 95 milliárd forint), a teljes palesztin költségvetés hét százaléka. A Háárec című újság honlapja szerint a Palesztin Hatóság összes bevételének hatvanhárom százaléka a vámjövedelmekből származik. Ennek az elmaradása miatt ebben a hónapban a hatóság alkalmazottjai csak fizetésük felét kapták kézhez.

Jeruzsálemben azért tiltakoznak a palesztin merénylők segélyezése ellen, mert úgy vélik, hogy az Izrael elleni támadásokat végrehajtóknak adott pénzek arra ösztönzik a nehéz gazdasági körülmények között élő palesztinokat, hogy akár öngyilkos merényleteket hajtsanak végre, mert ezzel biztosíthatják családjuk anyagi biztonságát.

Rámalláh azonban nem kíván lemondani a palesztin terroristák családtagjainak havonta adott segélyekről. Abbász bejelentette, hogy nem hajlandó "engedni a zsarolásnak", és nem veszik át Izraeltől az ennek mértékében csökkentett összeget: inkább semmit se kapjanak, ha nem kapják meg a teljes összeget.

Abbász emiatt az arab államokhoz fordult pénzügyi segítségért, és a Katarból küldött segélyből, illetve kölcsönből próbálják pótolni az Izraeltől át nem vett pénzösszeget.