Nem bírnak egymással a felek Ukrajnában. Az utcán tüntető több ezer embert képviselő ellenzék bizalmatlansági indítványa a kormány ellen elbukott a parlamentben, Viktor Janukovics államfő viszont nem kapott ígéretet pénzügyi támogatásra kétnapos kínai látogatásán, s ami még kellemetlenebb, Moszkva sem tett ajánlatot a gázár csökkentésére vagy több milliárd dolláros hitel nyújtására.

Az ellenzék elvesztette a kezdeményezést, ám kérdéses, hogy a hivatalában megerősített kormány mit kezdhet megőrzött hatalmával. Az elnök tehetetlen: az uniós társulási szerződést elutasította, ugyanakkor Oroszországgal sem írhat alá megállapodást, mert ezzel elszabadítaná az utcán tüntetők indulatait - derül ki a bne hírportál elemzéséből.

Hiába vöröslő fejek

A 2004. novemberi narancsos forradalom idején az alkotmánybíróság tiszta jogi helyzetet teremtett. A Janukovics győzelmét kihozó választási eredményt vitató tüntetőknek adott igazat, hatalomba emelve az ellenzék vezérét, Viktor Juscsenkót. Mivel a döntés kárvallottja nem mehetett szembe a legfelsőbb bírói szervezet döntésével, ezzel győzött az utca népe. Most addig követelheti a kormány lemondását az ellenzék, amíg belevörösödik, akkor sem tehet semmit, amíg a parlament többségét tudja maga mellé állítani.

További különbség a kilenc évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy jelenleg az ukrán gazdaság a szakadék szélén áll. Ez az ellenzék legjobb esélye arra, hogy a 2015-ös választás előtt elmozdítsa hivatalából a kormányt. Ha képesek továbbra is blokkolni az államigazgatás épületeit, s ezzel a kormány munkáját, akkor felgyorsíthatják a gazdaság leolvadását.

Infarktus közeli állapot

Az ország már most is az közelgő összeomlás jeleit mutatja. Küszöbön áll a hrivnya leértékelése és a bankok egy részének bedőlése. A dollárkereslet az égbe szökött. A hatalom egy ponton a válságot használhatja fel indokként a tüntetők kisöprésére az utcákról, ám ez csak fokozná a káoszt. A gazdasági csőd nyomán az ellenzék lemondathatja a kormányt, ám az új politikai helyzet egy két vállon fekvő országban alakulna ki, a Nyugat - amelytől ebben az esetben a segítséget várnák - pedig nem örülne, ha ez a forgatókönyv valósulna meg.

További lehetőség, hogy a kormánypárt, a Régiók Pártja még több képviselője dezertál, s ezzel összejön a Radában a bizalmatlansági indítvány elfogadtatásához szükséges többség. A narancsos forradalom ugyan nem tudott javítani az emberek életén, ám azt az üzenetét továbbra is fontosnak tartják az ukránok, hogy a választásoknak több-kevésbé korrekteknek kell lenniük. Ezért az előrehozott szavazást elfogadnák a jelenlegi helyzet megoldásaként. A Régiók Pártját gyengíti, hogy csak a kis kommunista frakció támogatásával képes keresztülvinni akaratát a törvényhozásban.

A hűség nem kifizetődő

A rendőrség - különösen a közutálatnak örvendő Berkut különleges erők tagjai - eddig lojálisak maradtak az államfőhöz. Ha keménykednek, azzal csak az erőszakot szabadíthatják el az utcán (érkeztek hírek arról, hogy a kormány katonai erősítést rendelt Kijevbe). Eljöhet azonban az a pont, ahol megelégelik, hogy a tüntetők és a külvilág őket tartja a rossz fiúknak, és úgy dönthetnek, hogy átállnak az ellenzékez. Míg 2004-ben a rendőrség passzív maradt, most lényegében hagyta, hogy a demonstrálók megszállják Kijev központját és barikádokat emeljenek a kormányépületek és számos önkormányzati intézmény köré.

További gyengesége Janukovicsnak, hogy erősen függ a környezetében lévő oligarcháktól. Ezek közül Dmitrij Firtasz vagy Rinat Akhmetov jól profitált abból, hogy az elnök családjának tagja volt. A gazdaság összeomlása károkat okozna nekik, emellett korrupciós vizsgálatok, cégeik visszaállamosítása és börtönbüntetés várhat rájuk egy hatalomváltás esetén.

Lassú fojtogatás

Ugyanakkor az EU megfenyegette őket, hogy belorusz kollégáikhoz hasonló státusba kerülnek: elkobozhatják Ukrajnán kívüli vagyonukat és megtilthatják beutazásukat az unió területére. Ez irányváltásra késztetheti őket. Janukovics az elmúlt években átengedte nekik a média nagyjának irányítását, amit most erős fegyverként fordíthatnak politikus barátjukkal szembe.

Ha az árulások vagy legalább ezek egyike nem dönti meg a hatalmat, akkor a felek "beássák magukat a jeges ukrán télbe", és elhúzódó szkanderozás kezdődhet. Ez egyfajta bolgár forgatókönyvnek felelhet meg: ott is közel fél éven át tartottak a korrupcióellenes tüntetések, mire a kormány megbukott.