A britek többsége immáron újabb függetlenségi népszavazást akar - adta hírül a Business Insider. Egy ilyen voksolás népszerűsége fokozatosan nő azóta, hogy a bő két évvel ezelőtt ebben a témában tartott referendumon a többség a brexit mellett döntött, de ez az első esett, hogy többen támogatják, mint ellenzik a második menetet.

A válaszadókat befolyásolhatta, hogy nő az esélye a katasztrofális kilépésnek, amelyben az Egyesült Királyság válási megállapodás nélkül zuhanna ki az Európai Unióból. Ennek nagyon súlyos gazdasági következményei lennének.

Kapcsolódó

A YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése a napokban készült, így a válaszadók egy része már azt is tudhatta, hogy az EU nem fogadta el Theresa May miniszterelnök legújabb brexitstratégiáját (fehér könyv), amely az áruforgalmat illetően bent tartaná a szigetországot az EU vámuniójában, míg a szolgáltatások terén nem.

Jelentős növekedés

A közvélemény-kutatás eredménye szerint a britek 42 százaléka immáron támogatná, hogy népszavazást tartsanak arról, támogatja-e a társadalom azt a válási megállapodást, amelyet a May-kormány végül összehoz az EU-val. A válaszadók 40 százaléka úgy véli nincs erre szükség, 18 százalékuk nem foglal állást.

Nem is olyan régen, június második felében még csak 37 százalék volt a támogatók aránya, miközben 45 százalék volt azoké, akik szerint nem kéne újabb referendumot tartani. A szavazást immáron támogatók többsége azok közül érkezett, akik a 2016. júniusi fordulóban az EU-ban maradás mellé tették az X-et. Így az a helyzet alakult ki, hogy az akkor a távozásra szavazók 19 százaléka szavazna újra, míg az akkor a maradást támogatók 66 százaléka tenné ugyanezt.

Néhány napja Justine Greening volt oktatási miniszter volt az első konzervatív képviselő, aki kijelentette, hogy támogatna egy újabb brexitreferendumot. Ugyanakkor a YouGov felméréséből az is kiderült, hogy beragadt a maradást és a távozást támogatók aránya. Az előbbi 45 százalék, az utóbbi 42 százalék és 9 százalék azok aránya, akik nem tudják mi lenne jobb az országuknak.

Mire lenne jó?

Ez túl kicsi különbség ahhoz, hogy meg lehetne jósolni egy újabb népszavazás eredményét, ami felhívja a figyelmet egy súlyos problémára. Nevezetesen arra, hogy a második referendum nem kínál tuti megoldást a brexittel kapcsolatban a brit-EU tárgyalásokon kialakult holtpont feloldására.

A helyzet jelenleg a következő: az EU visszautasította a fehér könyvet egyebek mellett azért, mert az áruk értékesítéséhez ma már szolgáltatások is kapcsolódnak, így e kettő szabályozásának szétválasztása lehetetlen. Sajtóértesülések szerint Michel Barnier, az EU főtárgyalója azt javasolta a brit kormánynak, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU vámuniójának része - írta a Bloomberg.

Ez a vitatott problémák nagy részét megoldaná és talán - ha az ellenzéki Munkáspárt pótolná a konzervatív brexitereket, akik már a fehér könyvet is csak módosításokkal támogatták - a brit parlament is elfogadná. May azonban többször elutasította azt a lehetőséget - azaz norvég mintájú vámuniót -, mondván: csak valami hasonló, egyedi, brit megoldást tart elfogadhatónak.

Harmadik út

Felmerült egy újabb lehetőség is. Menjen bele a szigetország a norvég megoldásba azért, hogy 2019. március 29-én, a tervezett időpontban gazdasági összeomlás nélkül kiléphessen az EU-ból. Ezzel időt nyernének ahhoz, hogy kidolgozzák az igazi válás feltételeit.

Ennek kulcseleme az a technológia, amely elektronikus úton, mintegy menet közben bonyolítaná le a vámügyintézést, így a vámhatár felépülése Nagy-Britannia és az EU között nem szakítaná meg a mostani zavartalan kereskedelmi forgalmat. Szakérők szerint ez inkább az álom fogalomkörébe tartozik, mint a reális lehetőségek közé.

Ezt a "harmadik utat" ugyan támogatná a brexiterek egy része is, de ez minden előnye.

Nem jótékony homály

Egyrészt a londoni parlament világos megállapodást akar, amelyből kiderül, mit kap a szigetország azért a 39 milliárd fontért (a magyar GDP bő egyharmada), amelyet lelépési pénzként az EU-nak fizet. Másrészt az EU azt szeretné, ha az Egyesült Királyság egyértelművé tenné, milyen új viszonyt szeretne, mielőtt kilép. Más szóval nem hagynák ezt homályban, a megoldás helyett tovább görgetve maguk előtt a válás tartalmának fogós probléméját.

Így May megpróbálhat azzal tiszta vizet önteni a pohárba, hogy a Kanada-EU szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló egyezséget ajánl. Ezzel az a gond, hogy másik ígéretét, miszerint az ír-észak-ír határ zavartalanul átjárható marad, nem tudná megtartani, mert ez valódi vámhatárt emelne országa és az EU közé. A kormányát támogató ír unionista párt kilépne a koalícióból.

Nyitva az ajtó

Az Egyesült Királyság továbbra is feladhatja a brexitet és az EU-tagja maradhat a jelenlegi feltételekkel - adott hangot a párizsi kormány álláspontjának Nathalie Loiseau Európa-ügyi miniszter az msn.com híre szerint. A franciák úgy látják, ezt a véleményt osztják más EU-tagországok is. Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén egyetért ezzel. Az európai alapszerződés 50. cikkelye szerint elhatározott kilépési szándék visszavonása ugyanakkor jogi vitákhoz vezethet. Például, kérdés, hogy a briteket megilletnék-e automatikusan azok a visszatérítések, amelyeket még Margaret Thatcher miniszterelnök harcolt ki.

A fotó forrása: Shutterstock