Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elmondta, a francia elnökválasztást megnyerő Francois Hollande visszakozni lesz majd kénytelen, mivel nem teljesíthető minden ígérete. Nem valószínű, hogy a nyugdíjkorhatárt le tudja vinni 60 évre akkor, amikor egész Európában emelik. Ám az is biztos, hogy új korszak jön el a francia-német, illetve a francia-uniós kapcsolatokban, mivel Hollande nem megszorítás, hanem egyértelműen növekedéspárti, s más hangnemben tárgyal majd a német kancellárral, Angela Merkellel.

A franciák fontosságát mutatja, hogy Merkel azonnal meghívta Hollande-t, hiszen jól látja, Európa rá van szorulva, hogy együtt dolgozzanak az adósságkrízis megoldásán.

A megszorítás nem elegendő

Suppan szerint a várható változásokat mutatja az is, hogy már Olli Rehn, az EU-bizottság gazdasági és pénzügyi alelnöke is megpendítette, miszerint az uniós stabilitási program mellé növekedési is kellene. Európában is kezdenek rádöbbenni, hogy nagy az elégedetlenség, s csak a megszorítások nem elegendőek a válságból való kilábaláshoz.

Az elemző szerint ugyanakkor nem mondhatnak le a megszorításokról sem, mivel Európa adóssághegyek alatt vergődik. Így vélhetően az lesz a megoldás, hogy a németek elindítják a növekedést beruházásaikkal, miközben az Európai Központi Bank monetáris lazításokkal ellentételezi a megmaradó fiskális szigort.

Rácz Margit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója szerint az még a jövő zenéje, hogy pontosan mit tesz majd az új francia elnök. Egy biztos, el akarja tolni a növekedés felé az unió kemény megszorításos politikáját.

Hozzátette, ugyanakkor el nem tudja képzelni, hogy az uniós fiskális paktumot fellazítják, vagy hatályon kívül helyezik. Éppen ezért a nagy kérdés az, hogy mitől lesz növekedés az unióban? A kilátások nem jók, s mivel az államkasszák üresek, nem tudni, például mitől csökken majd a munkanélküliség, illetve hogyan mérséklik majd tovább a magas államháztartási hiányt egyes az országok?

A problémákat növeli, hogy a világgazdaság 2008 óta "nyekereg", a mediterrán adósságválság a spanyolokon már nagyon látszik, s az olasz helyzet sem megoldott. Súlyosbítja a kilátásokat, hogy az eddig megsegített országok, Görögország, Írország és Portugália együtt nem teszik ki a spanyolokat.

A megszorítással jobban járnak a görögök

Suppan a görög helyzetről elmondta, totális gazdasági és társadalmi katasztrófa kezd kialakulni, mivel nagyjából teljesen reménytelen a helyzet. Az elemző szerint rövid távon nincs kiút, de a görögök a megszorításokkal még mindig jobban járnak, mint egy államcsőddel.

Kifejtette, a takarékossági reformprogramot támogató két nagy párt együttesen sem szerzett többséget a parlamenti választásokon, ezért kétséges, kivel tudnak koalícióra lépni. Mivel azonban az összes többi párt ellenzi a megszorító intézkedéseket, nem kizárt, hogy az ország új választásokra kényszerül azért, mert a kis pártok sem tudnak megegyezni.

Aláhúzta, a helyzet ellentmondásosságát az is mutatja, hogy bármilyen megszorítást követően még jobban elmaradnak a bevételek, miközben, ha a görög kilépnének az eurózónából, az országban teljes lenne az összeomlás. Legalább 15 százalékkal még visszaesne az idén a görög GDP, miközben a munkanélküliség 20-ról 40 százalékra ugrana.

Hozzátette, az euró árfolyamát a görögök már nem befolyásolják, a kérdés csak az, hogy a kór mennyire terjed át más országokra, Olaszországra vagy Spanyolországra.

Nincs kiút a válságból?

Suppan szerint Görögország súlya kicsi, az uniós bruttó hazai terméknek mindössze 2-2,5 százalékát adja. A fő probléma azonban az, hogy nincs versenyképes iparága. A turizmus fejlesztése ebből nem kiút, így nem is tudnak kitörni a válságból.

Rácz Margit szerint, a görögök soha ilyen közel nem voltak ahhoz, hogy kilépjenek az eurózónából. Úgy vélte, ennek be kell következnie, mert kezdettől potyautasok voltak, s bár most is bent akarnak maradni, nem csinálnak semmit az adósságheggyel. Hozzátette, a kilépés megtörné azt a hitetet is, hogy ide csak belépni lehet, ki nem.

Az igazgató elmondta, Görögországban az előrehozott választások kiírásának pillanatától lehetett tudni, hogy olyan politikusok is bekerülnek a parlamentbe, akik az uniós és IMF-pénzzel járó megszorításokat nem támogatják. A kérdés most ezért az, hogy tud-e bármelyik párt bármelyikkel működőképes koalíciót alkotni. Ha nem, akkor újabb választások lesznek - tette hozzá.

Az igazgató úgy vélte, alakuljon azonban bárhogyan a helyzet, ha az új görög stabilitási program nem indul el, az IMF leállítja a készenléti hitel folyósítását, s akkor rövid időn belül államcsőd lesz. Kifejtette, a problémát az okozza, hogy azok a politikusok, akik elutasítják a megszorításokat, nem gondolnak bele abba, hogy az államcsőd még nagyobb kínokkal jár majd.

A görögöknek csak kifelé vezet az út?

Az igazgató közölte, nagy a bizonytalanság, de ő annak ad nagyobb esélyt, hogy a görögök végül kikerülnek az eurózónából. Görögország ugyanis nemcsak folyamatosan félrevezette, becsapta az uniót, az állam működése szempontjából is alkalmatlan a tagságra.

Rácz Margit úgy vélte, kívülről már nem lehet segíteni a görögökön, ezért a politikai elitnek vállalnia kell, amit okozott. Le kell ülniük a hitelezőkkel, s meg kell állapodni velük a visszafizetésekről, de meg kell állapodni a társadalommal is, és újra kell építeni az országot.