A piaci körülmények robbanásveszélyes elegye alakult ki az olajiparban, amely az egész világgazdaságot megrázó válsághoz vezethet - állítják a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szakértői. Miközben az ágazat terméke, az olaj ára zuhan, ami elapasztja a vállalatok bevételeit, a korábbi években felvett adósságaikat törleszteniük kellene. A legnagyobb baj az, hogy a tartozások óriásiak, értékük eléri a 2,5 ezer milliárd dollárt - ez két és félszerese a 2006-os szintnek.

Mivel az olaj ára 60 százalékkal hanyatlott június közepe óta, a hitelek fedezetéül felkínált eszközök értéke durván csökkent. Következésképpen ha a cégek nem tudnák törleszteni kölcsöneiket, akkor a hitelezők a fedezetből sem kárpótolhatnák magukat. Így órási lyuk keletkezhet mérlegükön. A kérdés az, mikor indulhat be az a spirál, amelynek végén a vállalatok adósságának bedőlése megrendítheti bankjaikat is.

Közeleg a válság

A BIS elemzői úgy vélik, hogy az olajipari vállalatok részvényeit és kötvényeit hosszú távú befektetésként vásárló tőketársaságok hamarosan elveszhetik türelmüket. Korábban e cégeket a piac stabilizáló erejeként tartották számon, mivel a hosszabb távon gondolkodó befektetők lenyelték a rövid távú veszteségeket. Az elmúlt időszakban azonban gyengült a veszteségekkel kapcsolatos tűrőképességük, ezért hozzájárulhatnak egy nagy részvény- és kötvényeladási hullámhoz.

Ez azután tovagyűrűzhet a teljes vállalati kötvénypiacra, mivel a pénzügyi piac kiszáradásától félő befektetők elkezdhetik leépíteni kockázatosabb üzleteiket (mielőtt azok is bedőlnek). Egyszerűen arról van szó, hogy az olaj- és gázcégek felhalmozott adóssága olyan nagy, hogy ennek kockázatossá válása rendszer szintű veszélyt jelent. A jóslattal kapcsolatban a CNBC emlékeztet arra, hogy a BIS azon kevés intézmény közé tartozik, amely pontosan előre jelezte a 2008-2009-es pénzügyi válságot.

Közvetett hatások

A BIS szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy az említett összefüggés miatt nehezebb előrejelezni az alacsony olajárak makrogazdasági hatásait. Az olajipar zsugorodása közvetlenül hat az energiaszektorba áramló befektetésekre, illetve azoknak a régióknak és országoknak a gazdaságára, amelyek erősen függenek az olajkitermeléstől. Azok a kormányok is bajba kerülhetnek, amelyek határidős üzletekkel fedezték az alacsony olajárakból fakadó veszteségeiket, ugyanis jó eséllyel nem térnek vissza a magasabb árak, mielőtt ezek az üzleteik lejárnak.

Ráadásul megint a feltörekvő országok járhatnak a legrosszabbul, ugyanis a hozzájuk tartozó, kisebb olajvállalatok meredeken emelték hitelfelvételüket az elmúlt évtizedben. Ezért különösen kellemetlenül érintheti őket a hitelpiacok összeroppanása.

A BIS szakértőinek véleményével egybehangzóan más szakértők is csődökre számítanak az USA erősen eladósodott olajpala-ágazatában. Még a BP vezérigazgatója, Bob Dudley is elismerte, hogy az olajárak drámai esése és a befektetői tőke elvándorlása a fogyasztás vezérelte iparágakba "nagyon fájdalmasan" érintheti az ágazatot.

Rendületlen zöldenergia

Eközben sokak várakozására rácáfolva az olcsó olaj és gáz nem fékezte meg az alternatív energiák előretörését. A megújuló energiák technológiája jóval fejlettebb, mint az sokan hiszik - fejtegette Alex Thursby, a National Bank of Abu Dhabi (NBAD) vezérigazgatója az okokat magyarázva. Immáron a világ számos részén versenyképesek a szén-hidrogénekkel.

Az elmúlt néhány évben az áramtermelés bővítését szolgáló új befektetések több mint felét alternatív forrásokra alapuló rendszerek fejlesztésére fordították. Öt év alatt 260 milliárd dollár áramlott ebbe az ágazatba - derült ki a NBAD, a Cambridge University és a PwC tanácsadó cég számításaiból. A napelemek ára 80 százalékkal zuhant 2008 óta, a modern szélturbinák 15-ször több energiát termelnek, mint az 1990-es években telepített elődeik.

Dráguló áram

A költségek csökkenése mellett az árak is segítik a zöldenergiát. Az alacsony olaj- és gázár ugyanis nem vezet a villamos energia olcsóbbá válásához. Ezt részben azt magyarázza, hogy az áramszámlákon szereplő összegek 40 százaléka a továbbítás és az elosztás költségét fedezi. Mivel a legtöbb piac hajlandó megfizetni ezt, kevésbé számít, mibe kerül az áram előállítása.

Ezt bizonyítja, hogy miközben az erőművek egyik legfőbb tüzelőanyaga, a gáz ára 86 százalékkal hanyatlott az elmúlt tíz évben, az átlagos áramár ötödével nőtt ugyanennyi idő alatt. - derült ki a Deutsche Bank nemrégiben megjelent tanulmányából. Ugyanez helyzet a szénnel: az USA-ban olyan olcsóvá vált a szén, hogy 17 százalékkal esett a kitermelés a bányászkodás gazdaságtalanná válása miatt. Még Kínában is esett a szén felhasználása.

Paritás

A Deutsche Bank vizsgálatában szereplő 60 ország felében a zöldenergiával termelt áram ára elérte a hálózati paritást, azaz nem drágább, mint a hagyományos módon előállított elektromos energia. És ezen a helyzeten az olcsó olaj és gáz sem változtatott. A háztetőre szerelt napelemekkel kilowattóránként 0,08-0,13 dollárcentért termelhető az áram - a támogatásokat is figyelembe véve -, ami 30-40 százalékkal alacsonyabb a világ számos országának hagyományos áramáránál.

Az olyan országokban, amelyek erősen ráutaltak a szénnel termelt villamos energiára, durván csökken a különbség a hagyományos módszerrel és zöldenergiával előállított áram ára között. Ezek aránya jelenleg kevesebb mint kettő az egyhez, míg négy évvel ezelőtt még hét az egyhez volt.

Ráadásul a Deutsche Bank szakértői szerint a követező 18 hónapban kialakul az egy az egyhez arány, azaz a paritás. Az ezt követő négy-öt évben a napenergia-rendszerek ára 40 százalékkal fog zuhanni. A forradalmi átalakulást még tovább gyorsíthatja a zöldenergiával termelt áram tárolására alkalmas technológiák fejlődése.