Boris Johnson miniszterelnök már szombaton beterjesztette a kormányindítványt a csütörtök-pénteki EU-csúcson véglegesített új megállapodás általános jóváhagyására. Ez lett volna az első lépés az egyezmény részletes vitája és törvénybe iktatása felé.

Az alsóház azonban a szombati rendkívüli ülésnapon elfogadott egy módosító indítványt, amelynek értelmében el kell halasztani a szavazást a brexitmegállapodás formális jóváhagyását célzó kormányindítványról mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot, köztük az egyezmény teljes jogi szövegét a brit parlament törvénybe nem iktatja.

Kapcsolódó

Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás, de Johnson hétfőn ismét megpróbálta az alsóház elé terjeszteni a jóváhagyási indítványt. John Bercow házelnök azonban hétfőn kora este közölte, hogy ezt nem engedélyezi. Bercow azzal indokkal döntését, hogy a mostani indítvány tartalmában megegyezik a szombatival, a tervezetek ismétlődő beterjesztése érdemi változtatás nélkül viszont ellentmond a parlamenti precedensjognak, amelynek alapja egy 415 évvel ezelőtti parlamenti határozat.

Az alsóház elnöke nem először hivatkozik az 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre, amely szerint ugyanazon parlamenti ülésszakon belül ugyanazt az indítványt ugyanazzal a tartalommal nem lehet egymás után többször a törvényhozás elé terjeszteni.

Bercow márciusban ugyanennek a több mint négy évszázaddal ezelőtti határozatnak az alapján tiltotta meg az akkori miniszterelnök, Theresa May vezette kormánynak, hogy a tavaly novemberben elért eredeti brexitmegállapodás nem sokkal korábban elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze. Azt a kilépési egyezményt az alsóház végül háromszor leszavazta, és Theresa May a nyáron jórészt emiatt lemondott. A kormányzó Konzervatív Párt az ő utódjaként választotta vezetőjévé és így miniszterelnökké Boris Johnsont.

A mostani brit kormány célja szombaton és hétfőn is az lett volna, hogy az alsóház még a részletes jogi vita előtt egyszerű, "igen vagy nem" jellegű elvi szavazással döntsön a brexitmegállapodásról.

Szombaton ezt akadályozta meg a részletes jogi vitát és a megállapodás jogi elemeinek törvénybe iktatását előresoroló módosító indítvány elfogadása, hétfőn pedig John Bercow házelnök precedensjogi hivatkozású elutasító döntése.

A szombaton elfogadott módosító indítvány beterjesztőinek elsődleges célja annak megakadályozása volt, hogy Johnson vagy a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas brexit-tábora - amelynek tagjai közül sokan a megállapodás nélküli brexitet támogatják - a brexitegyezmény elvi jóváhagyása után elhúzza a jogi érvényű instrumentumok törvénybe iktatását akár a jelenleg érvényes jövő csütörtöki brexit-határidőig.

Ennek megakadályozását szolgálta az a szeptemberben elfogadott ellenzéki kezdeményezésű törvény is, amely szombatig adott lehetőséget a brexitmegállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli brexitet. A törvény előírása alapján - mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült - Johnsonnak aznap kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását 2020. január 31-ig.

A Downing Street hétfő este beterjesztette a brexitmegállapodás törvénybe iktatásáról szóló jogi tervezetet, és erről második olvasatban - az első olvasat a brit parlamenti eljárásrend alapján maga a beterjesztés - várhatóan kedden vitáznak és szavaznak is a képviselők.

Jóváhagyó szavazás esetén kezdődhet a részletes vita a jogi szövegről és a várhatóan számos módosító indítványról, amelyek között szerepelhet újabb népszavazás kiírása, vagy az, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU vámuniójában. Ha a képviselők elvetik a törvénytervezetet, az majdnem biztosan a Johnson által elért brexitmegállapodás végét jelentené, és ebben az esetben nagy valószínűséggel előrehozott választások következnének - írta az MTI.