Az Európai Befektetési Bank (IEB), az Európai Unió fejlesztési bankja, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank 30 milliárd dolláros "akciótervet" fogadott el 17 kelet-európai, illetve kelet-közép-európai ország támogatására - jelentette a Financial Times (FT). A segítség a Baltikumtól a Balkánig terjedő régiót fogja át, amelynek országai megszenvedik az európai válságot. Ennek a térségnek Európa súlyos nehézségekkel küzdő nyugati és dél-nyugati fele a legfőbb tőkeforrása, illetve exportpiaca, s bár az országcsoport GDP-jének átlagos növekedési üteme meghaladja az EU átlagát, Csehországot és Magyarországot recesszió sújtja.

A keretösszeg kétharmadát, húszmilliárd eurót az IEB adja. A bank tőkéjét a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében a nyáron emelték meg tízmilliárd euróval. A Világbank 6,5 milliárd euróval, az EBRD négymilliárd euróval járul hozzá a hitelhez. A csomag egyik célja, hogy pótolja az unió kohéziós alapjainak várható zsugorodását az EU 2014-2020-as költségvetésében. Ezt a forrást az kurtítja meg, hogy a tagországok egy része - a Nagy-Britanniával az élükön - meg akarják akadályozni a közös uniós büdzsé bővítését.

Négyszeresére hízott néhány hét alatt

A program az FT szerint az EBRD új elnöke, a brit Suma Chakrabarti diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhető. A menedzser nyári kinevezése óta erősen lobbizott azért, hogy az uniós intézmények tegyenek összehangolt erőfeszítést Délkelet-Európa támogatására. Ez a kezdeményezése hízott meg a tágabb programmá. Néhány hete még csupán nyolcmilliárd euróról volt szó, amelyet azoknak balkáni államoknak szántak volna, amelyeket különösen erősen sújtott a náluk is jelen lévő görög bankok válsága.

A hírek szerint azonban az IEB úgy látta, hogy az egész régió újabb támogatásra szorul, és ezt a véleményét hajlandó volt a keretösszeg jelentős megemelésével is alátámasztani. A program támogatóinak érvelését Chakrabrti abban a mondatban foglalta össze, amely szerint Európa keleti fele megint olyan gondoktól szenved, amelynek nagyobb részt nem az idetartozó országok okozták.

Nem fenyeget katasztrófa

A hitelezők nem akarják azt a benyomást kelteni, hogy a térség országait az összeomlás fenyegeti, ezzel szemben lendületet akarnak adni a 2008-2009-es válság utáni gazdasági kilábalásnak - mondja Erik Berglof, az EBRD vezető közgazdásza. Emellett segíteni akarják a régió felzárkózásából fakadó előnyök kihasználását is.

A terv szoros kapcsolatot mutat a kelet-európai leányvállalatokkal rendelkező nyugati bankok 2009-es bécsi kezdeményezésével, amelyben a pénzintézetek vállalták, hogy súlyos hazai problémáik ellenére nem vonják ki tőkéjüket a régió országaiból, azaz nem ezen az áron küzdik le gondjaikat. Ez a döntés akkor 24,5 milliárd euróval segítette a térséget.

Ugyanakkor az új terv kidolgozói leszögezik, hogy nem a pénzügyi likviditás bővítése a céljuk. Közvetlenül akarják segíteni a növekedést: a gazdasági reformokat, a versenyképesség javítását szolgáló projekteket. Szóba kerülhetnek infrastrukturális, vállalati és a pénzügyi szolgáltatásokat fejlesztő beruházási programok is.