Az Európai Unió következő költségvetési időszaka formálódó Közös Agrárpolitikájának (KAP) hosszú távú hatásaira figyelemmel, a brüsszeli alkupozíciók érvényesítése szempontjából nem csekély a jelentősége annak, hogy a kelet-európai és a Balti országok agrárminiszterei a napokban stratégiai egyeztetést tartottak. Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Magyarország és Lengyelország agrárminiszterei Varsóban kiálltak a KAP költségvetésének szinten tartása mellett, közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az EU környezet- és klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez a KAP-ra fordítható források szinten tartása elengedhetetlen a következő, 2021-2027-es költségvetési keretben.

A közös nyilatkozatnak alapvető, fontos üzenete, hogy az érintett tagállamok mezőgazdasági miniszterei elfogadják az agrárium többletvállalásait a környezeti szempontokra figyelemmel, viszont ragaszkodnak az új kihívásokkal arányos KAP források biztosításához. Az újdonsága pedig az, hogy eddig talán ez az első több tagországot felölelő érdemi reagálás az Európai Bizottság zöld megállapodásának bejelentése óta. A varsói találkozón résztvevők azt nyilvánították ki, hogy hajlandóak agrároldalról többletkötelezettséget vállalni, de ez akkor elfogadható, ha melléteszik a költségvetést is.

Kapcsolódó

Ugyan az Európai Bizottság első költségvetési javaslata előtt már az akkori, zöldebb agrárpolitikai tervek melletti érvelés része volt, hogy az európai agrárium akkor tudja a forrásainak nagyságrendjét megőrizni, ha ilyen típusú kötelezettségvállalásokat vállal, azonban a javasolt költségvetés ezen ambíciószintet nem tükrözte, viszont a "Green Deal" a zöld elkötelezettséget még az eredeti javaslathoz képest is magasabb szintre kívánja emelni.

Meg kell találni az egyensúlyt

A Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos részvételével megtartott varsói rendezvényen a miniszterek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia az EU környezet- és klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásához. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaság hozzájárulását is növelni kell, azonban meg kell találni a helyes egyensúlyt az agrárium és más ágazatok vállalásai között.

A magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy megvédje a magyar gazdáknak járó agrártámogatásokat. Elfogadhatatlan, hogy a klímavédelem árát a gazdákkal vagy az élelmiszer-áremeléseken keresztül a magyar emberekkel fizettessék meg - mondta ennek kapcsán Nagy István agrárminiszter. Nem kérhetünk többet a gazdáktól többletforrások nélkül, úgy pedig végképp nem, hogy közben csökkennek a források - tette hozzá a tárcavezető. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság KAP költségvetésre vonatkozó javaslatán mindenképpen emelni szükséges, mert az akkor sem lenne elegendő, ha nem növekednének a gazdákkal szemben támasztott környezet- és klímavédelmi követelmények.

Amennyiben ez a javaslat pénzügyi szempontból az eredeti formájában valósulna meg, nagyjából 20 százalékkal csökkenne a KAP büdzséje. Magyarország szempontjából ez azt jelentené, hogy mintegy 2,2 milliárd euróval kevesebb értékű támogatás érkezne a jelenlegi időszakhoz képest, márpedig Magyarország számára ez nem elfogadható. Már csak azért sem, mert időközben a csökkenő támogatások mellett újabb terheket jelentő kötelezettségeket rónának a gazdákra. Éppen ezért nagyon fontos az együttes kiállás, jelezve, hogy nem az új kötelezettségeket kérdőjelezzük meg, hanem azt hangsúlyozzuk, hogy ehhez szükséges a megfelelő források biztosítása.

Az európai zöld megállapodásban foglaltakat úgy kell megvalósítani, hogy ne a szegényebb országok, ne a magyar gazdák, hanem a nagy szennyező vállalatok fizessék meg a klímavédelem árát, és a klímavédelem ne eredményezze az európai mezőgazdaság versenyképességének romlását, a gazdák adminisztratív terheinek növekedését és legfőképpen ne vezessen az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez - hangsúlyozta ennek kapcsán Nagy István.

A varsói találkozó házigazdája, Jan Krzysztof Ardanowski lengyel mezőgazdasági miniszter szerint a mezőgazdaság előtt álló új kihívások új, megnövelt pénzügyi eszközöket követelnek. Nincs indok arra - mondta -, hogy a közvetlen hektáronkénti támogatásokat az eddigi gyakorlat szerint, aránytalanul osszák el az uniós tagállamok között. Andrzej Duda lengyel elnök pedig a találkozót követően ugyancsak hangsúlyozta, hogy a 2022-2027-es uniós költségvetésben a közös agrárpolitikára szánt források nem lehetnek alacsonyabbak, mint eddig.

Az agrárkamarák is összefognak

A V4-ek agrárkamarái is jelezték már, hogy közösen lépnek fel az uniós agrárpolitika kapcsán. A V4-agrárkamarák szerint a KAP fontos stratégiai politika és továbbra is annak kell maradnia, amely támogatja a gazdálkodókat a megfelelő mennyiségű élelmiszer és közjavak biztosításában. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell a gazdálkodókat az éghajlatváltozás és a környezetvédelem szempontjából, ezért a jövőben is erősnek és megfelelően finanszírozottnak kell maradnia. Annak érdekében, hogy a KAP ezentúl is hozzájáruljon a mezőgazdaság, az élelmiszer termelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez, célkitűzéseinek a gazdaságok jövedelmezőségére és jövedelmére, a környezetvédelmi- és éghajlat-politika hatékonyabb végrehajtására, valamint a vidéki térségek fenntartható fejlődésére kell irányulniuk.

Átfogó cél továbbá - hangsúlyozták a V4-agrárkamarák - a tudás, az innováció és a digitalizáció támogatása a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben. Az új KAP-nak olyan konkrét célok elérésére kell törekednie, mint például a tisztességes mezőgazdasági jövedelmek és az ellenálló-képesség előmozdítása az élelmezésbiztonság erősítése érdekében, a gazdálkodók számára nyújtott közvetlen kifizetések kiegyenlítése, a piaci orientáció és a versenyképesség fokozása, beleértve a kutatásra, a technológiára és a digitalizációra fordított nagyobb figyelmet. Ugyancsak fokozni kell az EU-n kívülről importált élelmiszerek ellenőrzését, a gazdálkodók helyzetének javítását az értékláncban, a hozzájárulást az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia felhasználásához.

A V4 országok agrárkamarái szerint az új KAP-nak továbbá érintenie kell a fenntartható fejlődést és a természeti erőforrások (mint például a víz, a talaj és a levegő) hatékony kezelését, valamint hozzá kell járulnia a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások megerősítéséhez, az élőhelyek és a táj védelméhez. Emellett ösztönzőket kell tartalmazzon a fiatal gazdák számára, illetve a gazdasági tevékenységek fejlesztésének megkönnyítésére a vidéki térségekben. Ugyancsak cél a vidéki foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlődés előmozdítása, beleértve az ökológiai gazdálkodást és a fenntartható erdőgazdálkodást. Szükség van az uniós mezőgazdaság biztonságos élelmiszer termeléssel kapcsolatos társadalmi igényekre adandó válaszának erősítésére is.

További tárgyalások szükségesek

Az uniós mezőgazdasági miniszterek egyetértettek abban, hogy további tárgyalások szükségesek az új KAP működését meghatározó alapvető szabályokról annak érdekében, hogy garantálható legyen az új agrárpolitika hatékony nemzeti végrehajtása. Az egyszerűsítés, a pénzügyi kockázatok csökkentése és a nemzeti célokhoz illeszkedő eredményes pénzfelhasználás megteremtésének szükségességét hangsúlyozó magyar igény megfogalmazását a résztvevők elfogadták, az ülés záródokumentuma ezt tartalmazza. Ugyancsak fontos magyar érdek annak a kimondása is, hogy a végső szakpolitikai döntések meghozatala csak a források ismeretében lehetséges.

Nem határozhatunk olyan fontos szakpolitikai kérdésekről, mint a termeléshez kötött támogatásokra fordítható források nagysága, vagy a környezet- és klímavédelmi ambíciószint, amíg nem ismert, hogy mekkora költségvetés áll majd rendelkezésre az egész KAP, és ezen belül Magyarország számára - emelte ki Nagy István. Magyar szempontból üdvözlendő, hogy jelen állás szerint az új időszakban is megmarad a SAPS rendszer és a termeléshez kötött támogatásokra is lehetőség lesz. További előrelépésre van szükség azonban az új támogatás elosztási modell tekintetében annak érdekében, hogy a magyar gazdák számára a gyakorlatban végrehajtható, egyúttal könnyen értelmezhető rendszer jöjjön létre.

Az új KAP reform tárgyalások elhúzódása miatt a 2021. január 1-jével átmeneti időszak kezdődik a KAP kifizetések tekintetében. Ennek jogalapját egy KAP átmeneti rendelet biztosítja majd annak érdekében, hogy az agrártámogatások ebben az időszakban is biztosítottak legyenek. Az átmeneti időszak alatt a támogatásokat a jelenleg is érvényes szabályok alapján kapják a gazdák.