Berlinben a pénzügyminisztérium közölte, hogy az idei első fél év végén Németország 268 336 olyan gyermek után fizetett családi pótlékot, aki az Európai Unió valamely másik tagállamában él. Ez 10 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest; a külföldön élő gyerekek havi szinten 50 millió euróval terhelik az államkasszát - olvasható az infostart.hu-n.

A városok és települések polgármesterei reformot sürgetnek, különös tekintettel arra, hogy számos jel nagyszabású csalásra vall.

A ruhrvidéki iparváros, Duisburg polgármestere kongatta meg elsőként a vészharangot, mert a közelmúltban csaknem 20 ezerre nőtt a Romániából és Bulgáriából érkezett romák és szintik száma. Sören Link kiderítette, hogy csaknem valamennyien kétes alakok közvetítésével érkeztek, tömeglakásokba költöztek, és miután bejelentkeztek, jogosulttá váltak a családi pótlékra hátrahagyott gyermekeik után is.

Hasonló helyzetről számolt be a Nürnberg melletti Fürth városka polgármestere, Thomas Jung is - jelentette az InfoRádió németországi tudósítója.

Az önkormányzati vezetők most azt szorgalmazzák, hogy Németország a támogatás összegét igazítsa az érintett gyerekek tényleges lakóhelyén érvényes létfenntartási költségekhez. (Ezt teszi a hasonló problémával szembesült Ausztria is.)

A családi pótlék Németországban 18 éves korig jár, vagy legfeljebb 25 éves korig, ha a gyerek tanul. A járadék összege az első gyerek után havi 194 euró, minden további gyermek után pedig 225 euró.