A Capital Economics által kidolgozott, 28 feltörekvő gazdaságra kiszámolt átlagos kockázatjelző mérőszám jelenleg 4,4. A mutató nem sokat mozdult az elmúlt hónapokban, és azt jelzi, hogy a globális feltörekvő térségben most jóval alacsonyabbak a pénzügyi kockázatok, mint az elmúlt évek válságos időszakaiban. A cég szerint ebben a környezetben valószínűtlen, hogy a Fed monetáris politikájának várhatóan e hónapban elkezdődő szigorítási folyamata rendszerszintű válsághoz vezetne a feltörekvő térségben. A több összetevőből álló CERI kockázatmérő modell nullától 10-ig terjedő skálán méri a pénzügyi válság kockázatát. Eddig egyetlen olyan felzárkózó gazdaság sem élt át pénzügyi válságot, amelynek CERI-indexe 5,0 alatt volt, és az új felmérésbe bevont gazdaságok zömében, köztük Magyarországon e szint alatt jár a mutató.

A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok ingadozása, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-index a három közép-európai EU-gazdaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban a 3-3,8 közötti sávban van. A vizsgált mezőnyön belül Venezuelában a legnagyobb a pénzügyi válság kockázata: itt a CERI-mutató jelenleg 10, vagyis a lehetséges legmagasabb, tekintettel arra, hogy a venezuelai export 95 százalékát a nyersolajkivitel adja. A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a venezuelai gazdaság már az olajárak tavalyi zuhanása előtt is sebezhető volt, és a helyzet azóta még rosszabbra fordult, elsősorban a kereskedelmi mérleg többletének meredek ívű csökkenése és "a monumentális mértékben túlértékelt" helyi valuta miatt. A ház szerint Venezuela jelenleg fizetésimérleg-válság közepén jár.

A Capital Economics kimutatása szerint a második leginkább válságveszélyes helyen e mezőnyön belül Kína áll, a 8-as szintet meghaladó kockázati mutatóval. Ez részben a kínai tőzsdék 2014 közepe és 2015 közepe közötti meredek felfutásának, és az utána következő árfolyamzuhanásnak az öröksége. A tőzsdei zuhanást az idén sikerült ugyan megállítani, de az eddigi tapasztalatok alapján a pénzügyi válságok az ilyen árfolyambuborékok kipukkadása után átlagosan kilenc hónappal jelentkeznek. A kínai gazdaságban halmozódó jelentős kockázatokra más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.

A Barclays negyedik negyedéves felmérésében kimutatta, hogy a globális ügyfélkörébe tartozó intézményi befektetők a következő tizenkét hónap fő világgazdasági kockázatának a kínai gazdaság megtorpanását tartják. A Barclays intézményi befektetési ügyfelei közül a legtöbben - 45 százaléknyian - alapeseti előrejelzésként 6-6,5 százalékos növekedéssel számolnak a kínai gazdaságban a következő egy évben, de egy szignifikáns kisebbség - csaknem 25 százalék - 5-6 százalékos, a vizsgálatba bevont intézményi befektetők 5 százaléka pedig 5 százaléknál is lassabb kínai GDP-bővülést valószínűsített jövőre.