Görögországnak nincs szüksége a mentőcsomag meghosszabbítására - mondta Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a Jeroen Dijsselbloem eurócsoport elnökével folytatott megbeszélést követően a Bloomberg szerint. Így viszont Görögország a márciust az éppen akkor esedékes 7 milliárd eurós hitelrészlet nélkül kezdheti - ilyenre az elmúlt öt évben nem volt példa.
Varufakisz az athéni sajtótájékoztatón leszögezte: kormánya a trojka azon tisztviselőivel, akik 2010 óta kényszerítik ki a pénzügyi metőcsomag feltételeit, nem hajlandó, de az európai intézményekkel együttműködik. A vasárnap tartott parlamenti választás győztese, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) programjában nem ismeri el a jelenlegi hitelprogramot, és nem fogadja el azt sem, hogy az ország adósságát vissza lehet fizetni - mondta a pénzügyminiszter. Hozzátette azonban, hogy teljes mértékben együtt akar működni az európai partnerországokkal.
Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter viszont úgy fogalmazott, hogy még nincs semmilyen döntés, a felek a program február 28-i lejártát megelőzően döntenek arról, hogy mi legyen a következő lépés. Egyúttal óva intette az Alekszisz Ciprasz vezette új görög kormányt a korábban kötött megállapodások felrúgásától. Szavai szerint az eurócsoport kész támogatni Görögországot, amennyiben Görögország betartja ígéreteit.
Az ötnapos görög kormány új, nagyobb mozgásteret adó egyezséget szeretne az EU-val - mondta Varufakisz. A görög pénzügyminiszter szerint egy deflációt és fenntarthatatlan adósságot gerjesztő válságba vezető jövőt nem fogadnak el Görögország számára.
A visszavonulás a görög bankok kizárását jelentheti az Európai Központi Bank likviditási működéséből, a kormány pedig ennek következtében könnyen forrás nélkül maradhat, elzáródhatnak az uniós pénzcsapok, miközben még mindig nem tudja magát finanszírozni az ország a pénzpiacokról - jegyzi meg a Bloomberg. Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében 240 milliárd eurós támogatást kapott az EU, az IMF és az ECB forrásaiból.
Ezek az emberek nem blöffölnek - fogalmazott Theodore Pelagidis, a Brookings Institutions szakértője a Bloombergnek az elhangzottakat kommentálva. Véleménye szerint Görögország semmilyen szín alatt nem fogja kibírni februárig. A helyzet napról napra rosszabb lesz, a dráma frontvonalában pedig az ország bankjai állnak.
A sajtótájékoztató után a görög kötvények hozama és az ország kockázati felára megugrott. A három éves kötvényhozamok 19 százalék fölé mentek az athéni kereskedésben, az ASE tőzsdeindex pedig a korábbi nyereségét vesztette el, a nap végén 1,6 százalékos mínuszban járt.
Ciprasz miniszterelnök Dijsselbloemot fél órával a pénzügyminiszterrel való találkozás előtt tájékoztatta terveikről: a görög kormány olyan új tervet szeretne, amely a korrupcióra és az állami beruházásokra fokuszál a hiánycsökkentés helyett.
Varufakisz ugyan hangsúlyozta, hogy a kormány kiegyensúlyozott költségvetést szeretne, a javaslat elfogadása azonban az eurózóna és az ECB azon akaratán múlik, leírnák-e a görög adósság egy részét. Német döntéshozók pénteken már a találkozó előtt jelezték Ciprasznak, hogy irreálisak a követeléseik és ez a pénzügyi mentőöv elvesztéséhez vezethet, hacsak országa nem tartja magát a korábban vállalt feltételekhez.
Az eurócsoport elnökével tartott megbeszélés az első volt a Jánisz Varufakiszra váró sorozatból. A görög pénzügyminiszter a jövő héten Londonba, Párizsba és Rómába utazik, míg Alekszisz Ciprasz első külföldi útja miniszterelnöki tisztségében Ciprusra vezet hétfőn. Kedden találkozik Rómában Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel, aki a megszorító gazdaságpolitika egyik fő ellenlábasa Európában.